Látom, de nem értem! – A szövegértési problémák kezelése

Látom, de nem értem!

A szöveges feladatok megértésének problémái

 

Az ábécével mi sem vetekszik:
Minden bölcsesség benne leledzik.
Hisz a betűkből minden kiderül,
Ha ugyan összerakni sikerül.”
Geibel

kutya

Korábbi bejegyzésünkben már foglalkoztunk a szövegértési problémák kezelésének hatékony lépésiről. Többek között szükséges, hogy a gyermek képességeit, készségeit ellenőrizzük, majd a szókincs fejlesztése mellett a hangos olvasást és a kérdezés technikáját gyakoroljuk.

Alapvetően a szövegértés az a képesség, hogy amit olvasunk vagy hallunk, arról értelmes kérdéseket tudunk megfogalmazni és megválaszolni. Vagyis egy kerek egész gondolatsort alakítunk ki a fejünkben, de csak akkor, ha az olvasott szöveget meg is értjük.

 A szövegértés problémája régóta aktuális jelenség, a világ minden táján. Amerikában például végeztek olyan vizsgálatokat, ahol a matematikában elért osztályzatok összefüggéseit tanulmányozták a tanulók szövegértésével. A megoldott és leosztályozott felmérőket újra kiosztották a nebulóknak, azonban azt a feladatot kapták, hogy magyarázzák el, mi is volt pontosan a tennivaló a feladatoknál. Ennek eredményeképpen kiderül, hogy ezer tanuló közül majdnem kétszáz azért rontott a dolgozatában, mert nem értették a feladatokat. Más szóval nem (csak) a matematikával volt probléma, hanem a gyenge szövegértéssel is!

tanul

Nem elég valamit elolvasni, a szöveget meg is kell érteni, az értelmezés pedig a szöveg alapos feldolgozása által megy végbe. Akkor értettünk meg valamit, ha saját szavainkkal is, értelmileg hűen el is tudjuk mondani vagy le tudjuk írni. Vajon hogy lehet ezt elérni? A válasz a szöveg darabokra szedésében és a szavak jelentésének tisztázásában rejlik.

A diák szövegértésének technikájában az egyik legfontosabb, hogy a szöveg minden egyes szavának jelentése világos és ismert legyen! Semmiképpen se haladjon tovább, amíg a homályos jelentésű szót vagy mondatot meg nem fejti! Ne sajnáljuk az időt! A kézikönyvek használata mellett azonban a társak, szülők és pedagógusok segítsége is hangsúlyos.

  • Az ismeretlen szavak jelentésének nézzünk utána lexikonban, kézikönyvben vagy az adott tankönyvben!
  • Ha problémák adódnak, a diák bátran kérjen segítséget osztálytársaktól vagy a szülőktől!
  • Írja fel magának, hogy el ne felejtse a következő alkalommal megkérdezni a tanártól!

Több különböző szövegértési gyakorlat is rendelkezésre áll, mellyel a megértés problémája sikeresen és hatékonyan kezelhető. A legegyszerűbb az, ha a gyermek egy bekezdéssel végzett, egyszerűen takarja le a szöveget és próbálja meg emlékezetből elmondani a lényegét. A folyamatos gyakorlás pedig még inkább meghozza gyümölcsét! Az olvasott szövegekről készített kivonat fejleszti a szövegértést. Legyen szó például irodalmi, történelmi, biológiai vagy matematikai szövegről, a rövidítés mindig hasznos, csak ügyelni kell, hogy a lényeg megmaradjon. Eleinte próbálkozhatunk rövid, pár oldalas, könnyebb szövegekkel, melyekből kihúzzuk a feleslegesnek tartott szavakat, és ezek után megnézzük, hogy ami megmaradt, érthető-e.

Időigényes? Igen, de ez nem lehet kifogás, ha tanulásról van szó! Miközben kivonat készül a leckéből, a diák már meg is tanulja, sőt, sokkal mélyebbre is elraktározza memóriájában a szöveg minden lényeges összefüggéseit.

Az iskolai, tankönyvi leckék szövegértési gyakorlása mellett azonban más módszerrel, játékosan is foglalkozhatunk a problémával. A mesék, versek és mondókák világában ugyanúgy fontos a megértés, és esténként még a közös családi szórakozást is biztosíthatja. Vegyünk egy mesét vagy egy verset, olvassuk el figyelmesen, majd találjunk ki különböző feladatokat hozzá! A következő néhány példa segíthet:

  • Közösen beszéljék meg, mire gondoltak valójában a hősök!
  • Találjanak ki kreatív díjakat, amelyekkel megjutalmazhatják a szereplőket bizonyos tetteikért! Ha közben a kulcsszavakat nem mondjuk ki, feladattá válik a mese vagy vers címének kitalálása is.
  • Gyűjtsük össze a szöveg kulcsszavait, amellyel szintén a cím kitalálása a fő feladat!
  • A diák vagy a szülő elmesélheti úgy a szöveget, hogy nem mondja ki a főhősök nevét. Vajon melyik meséről is lehet szó?
  • A gyermek készítsen rajzot a történethez, így a szülő ki tudja találni, hogy melyik meséről lehet szó!

 Egy szó mint száz, a szövegértés alapot képez a mindennapi életünkben. Ennek megalapozása pedig az általános iskolás években a leghangsúlyosabb. Probléma, ha nem érti meg a tanuló a szöveget? Igen. Lehet ezen könnyen és játékosan változtatni? A válasz egyszerű: igen!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .