A pedagógus és a szülő közötti kommunikációs problémák és hatásai

Kommunikációs problémák az iskolában 5. rész

Pedagógus és szülő

 

A kommunikációs problémákkal foglalkozó blogbejegyzés-sorozatunk záró részéhez érkeztünk. Az alapvető meghatározások mellett a konfliktusok természetét mutattuk be, majd következett a tanulási környezet áttekintése. Előző részünkben a pedagógus és a diák között húzódó kommunikációs alapjellegzetességeket ismerhettük meg, most pedig a felnőttek párbeszédére koncentrálunk, vagyis hogy kommunikál egymással az iskola és az otthon egy-egy képviselője.

Az iskola és az otthon ideális esetben támogatja egymást. Sokat foglalkoznak azzal, hogy a gyermeknek milyen nagy változást jelent, hogy az óvodai játékot követően már bekerül a főként teljesítményalapú intézménybe: megváltoznak a szokások és a pajtások is. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy ez a váltás a szülőt is érinti! Megkezdődik az a fáradságos munka, hogy a gyermek helytálljon a tanulásban és az ismeretek elsajátításában, közben pedig a gyerekkori évek játékossága se vesszen el. A feladat nehézségét csak még inkább fokozza, ha az iskolai és az otthoni érdekek és elvárások összeütköznek.

 osztalyterem2

A pedagógus kötelessége a szülőkkel való kommunikáció, melynek minősége hatással van a kettejük viszonyára. Sajnos sok esetben a gyermek megítélésére és teljesítményének értékelésére is ráhúzza bélyegét az esetleges konfliktus. Miért fontos a sikeres kommunikáció? Pontosan a pedagógusi munka hatékonysága miatt! A pozitív hozzáállás segíthet ennek megvalósításában: minden szülő szereti a gyermekét, és törődik a gyermekével! Ha probléma van például a gyermek tanulásával, akkor a pedagógus és a szülő összefogása csodára képes.

Több együttműködési pont is megfogalmazható: először is, hogy a szülő legyen tisztában a gyermek tanulási teljesítményével, vagyis kövesse a gyerek osztályzatait pl. az ellenőrző segítségével. Sok esetben ez a kommunikációs eszköz adja az egyetlen lehetőséget, hogy a szülő és a pedagógus kommunikáljon egymással. Itt mi történik? A pedagógus beírja, hogy a gyermek milyen rosszaságot csinált, ezért milyen büntetést kap, vagy éppen milyen jó teljesítményért milyen dicséretben részesül. Ugyanez a felület azonban lehetőséget ad a szülőnek is, hogy például a gyerek esetleges hiányzásaira igazolást adjon. Ne feledjük, hogy ez a gyermek szeme láttára történik: ő a közvetítője a kommunikációs üzenetnek, vagyis ha a pedagógus és a szülő ridegebb és problémásabb párbeszédet folytat a lapokon, az a gyermek viselkedésére, felfogására és mintakövetésére is kihat!

 unja

A gyermeki én – beleértve a testi és a szellemi oldalt is – főként az általános iskolai évek során fejlődik, változik, és legfőképpen ekkor alakul ki! Ebben fokozottan részt vesz természetesen a szülő (már születéstől fogva) és a pedagógus is, hiszen a tanítás mellett a nevelés is az ő reszortja a nap nagy részében. Ennélfogva nem mindegy, hogy a gyermek milyen mintát követ.

Ugyanez érvényes a tanulási folyamatra is, hiszen ha az iskolai elvárások és tanulási módszerek nem egyeznek meg a család álláspontjával, az a diákon belül is konfliktushoz vezet, ami például a stressz vagy a frusztráció által betegségeket is okozhat. A tanár és a szülő kommunikációján múlik leginkább, hogy a gyermek milyen célokat tűz ki maga elé, milyen akadályokat kell átugrania, és ha ez mégsem sikerül, akkor az milyen következményekkel jár…

 konfliktus

A büntetés kommunikálása (ellenőrző vagy szülői értekezlet kapcsán) igen elterjedt. Sok diák félve kutatja elő a kis könyvét, vagy csak az utolsó pillanatban szól az értekezlet időpontjáról. Ennek hátterében pontosan a főként „rosszaságról” való tájékoztatás áll. Kevésszer fordul elő, hogy dicséret is érkezik, pedig ugyanilyen fontos, ha nem még fontosabb, hogy a pedagógus jelezze a szülő felé, ha valamit jól csinál a gyermek. Az emberek többsége megoszlik ebben a tekintetben: egyesek szerint az a legjobb módszer, ha a gyereket a büntetés fenyegetettségével, mások szerint pont ellenkezőleg, a jó teljesítményért járó különféle jutalmakkal lehet motiválni. Ez csupán a két véglet, vagyis a büntetés és jutalmazás egyaránt működhet, ha az a gyermekre nézve motiváló erejű. Kártékony azonban, ha a pedagógusi és a szülői módszer konfliktusba keveredik! Ahogy minden más, gyermeket érintő dologban, itt is célszerű megegyezni a megfelelő útmutatásban…és persze ha már a gyermekről van szó, amibe csak lehet, vonjuk be őt is, hiszen róla van szó!

Ha az iskolai feladatokkal és a tananyaggal hadilábon áll a gyermek, akkor a játékos oktatóprogramjainkkal begyakorolhatja a problémát jelentő elméleti és feladatmegoldó részeket. Ezzel mindenki jól jár! Miért is?

  • a gyermek jelentkezni fog az órán, hiszen tudja a választ, nem mellesleg jó jegyet hoz haza az iskolából…
  • amitől a szülők szíve nagyot dobban az örömtől
  • a pedagógus pedig elégedett lesz a gyermekkel, hiszen tovább léphetnek és bővítheti a már megszerzett tudást.

Mindezek után 2 lehetőség maradt:

 

  • hagyja, hogy a gyermek egyedül végezze el a játékos oktatóanyagunkat
  • együtt tanulhatnak, hiszen legalább egy kis időt együtt tölthetnek egy fárasztó nap után – ráadásul hatékonyan!

 

Próbálja ki játékos oktatóprogramjainkat!

Kattintson ide az ingyenes demókért>>

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..