Mértékegységek fajtái

Általános iskola alsó tagozatától kezdve találkozunk a mértékegységekkel, ám először nem értjük, hogy tulajdonképpen mik is ezek. Mértékegységeknek hívjuk azokat a mérési egységeket, amivel matematikai és fizikai mennyiségeket meg tudjuk határozni. Mivel bizonyos mértékegységek eltérőek egymástól, ezért szükségünk van szabványokra és mértékegység rendszerekre.

Magyarországon a tömeget grammban mérik, az Egyesült Királyságban viszont fontban. Léteznek azonban más tömegmértékegység, mint a vagon, a mázsa, az uncia vagy a kölni márka. Nem csak a tömegnél, hanem a hosszúságnál és más fizikai mennyiségeknél is rengeteg helyi mértékegységgel számoltak az országokban. Vegyünk egy valós, történelmi példát. A Német-Római Birodalom a 16. században sok kis fejedelemségből állt. Ha egy kereskedő a Badeni Őrgrófságból a Türingiai Hercegségbe utazott, előfordult, hogy más mértékegységekkel találkozott. Ez a probléma elég sokáig megoldás nélkül létezett.

A különböző mértékegységrendszerek eltérő alapegységeket választottak. Sokáig az MKSA mértékegységrendszert használták: ez a méter, kilogramm, másodperc, amper mértékegységeken alapult, majd a newton, joule és watt mértékegységekkel bővült.

SI-alapegységek

A manapság használatos, nemzetközileg is elfoglalt rendszert SI mértékegységrendszernek nevezzük. 7 SI-alapegység van, ezekkel származtathatjuk a többi mértékegységet.

Több érdekesség is felmerül. Miért nem a gramm és a Celsius-fok szerepen az alapegységek között? Az SI rendszer megalkotói a Sévres-i etalont vették alapul, és ebből számolják vissza a grammot. A Celsius-fok pedig származtatott mennyiség, a Kelvinből átváltással kaphatjuk meg.

Hogyan írjuk helyesen a mértékegységeket?

1.    A számérték és a mértékegység között kis helyet kell hagyni. (pl: 253 kW)
2.    Ha a számban tizedes vessző van, akkor a mértékegységet a tizedes vessző utáni utolsó számjegy után írjuk, ugyanúgy egy hely kiadással. (pl: 425,13 m)
3.    Ha a mennyiségérték tűréssel van megadva, akkor a számot a tűréssel együtt zárójelbe kell rakni. (pl: (60±1) g)
4.    A számértéket nem szabad külön sorba írni a mértékegységtől, tehát a szám után legyen a mértékegység minden esetben. (pl: 56 kJ/(kg*K)
5.    A vonatkozási egységet csak egyszeres osztási művelettel szabad jelölni.
(pl: 14 MJ/(fő*nap))
6.    Az összetett mértékegységeket tilos elválasztani!

SI-alapegységek és átváltásaik

Hosszúság:
1 km = 1 000 m
1 m = 10 dm
1 dm = 10 cm          
1 cm = 10 mm
1 m = 10 dm = 100 cm = 1 000 mm

Tehát 1 méter hosszú szakaszt 1000 darab 1 mm hosszú szakasz alkotja. A tíz hatványai szerint a következő példa pontosan mutatja be a mértékegység átváltás lényegét:
1 m = 10 dm = 100 cm = 1 000 mm
(1 méter 10⁰, 10 deciméter 10¹, 100 centiméter 10², 1000 milliméter pedig 10³!)

Tömeg:
1 t = 1 000 kg
1 kg = 100 dkg
1 dkg = 10 g        
1 kg = 100 dkg = 1 000 g

1 kilogramm tehát 1000 grammnak felel meg. Tíz hatványaival a következőképpen írjuk fel őket: A kilogramm jelen esetben 10⁰, míg a gramm 10³!


Idő:
1 év = 365 nap
1 nap = 24 h (óra)
1 h = 60 min (perc)        => 1 nap = 24 h =1 440 min = 86 400 sec
1 min = 60 sec (másodperc)    => 1 h = 60 min = 3 600 sec

Az időnél, a másodperc számít SI-alapegységnek, míg az óra, perc és a nap elfogadott nem SI-egységek. 1 óra 60 perc, 1 perc pedig 60 másodperc. Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy 1 óra hány másodperc, akkor összeszorozzuk a számokat: 60·60=3600, vagyis 1 óra az 3600 másodperc! 

Rövid elmélet, 10 feladatsor, 200 feladat!
Gyermekednek megfelelő segítséget nyújt oktatóanyagunk
A matematika többé nem jelenthet gondot!

	Bővebben>>
	Megrendelem!