| Betűrendbe sorolás |
Az ABC ismerete nem csak azért hasznos, hogy tudjuk, milyen betűket használunk a magyar nyelvben. Az ABC-ben szereplő betűk sorrendjének is fontos szerepe van. Miért? A könyvtárakban ez alapján a sorrend alapján rendezik polcokra a rengeteg könyvet, így bárki könnyen megtalálhatja azt, amit keres. Az iskolai naplóban ABC szerint szerepelnek a gyerekek nevei, így könnyebb megtalálni benne azt, akivel épp foglalkozni szeretnénk. Ugyanígy a szótár vagy enciklopédia használata során, amikor szeretnénk utánanézni egy-egy szónak, nagyon praktikus, ha az adott szót egy logikus sorrend szerint gyorsan megtalálhatjuk. A bonyodalom ott kezdődik, hogy a szavak több betűből állnak. Hogyan állítsuk sorba őket, ha mindegyik ugyanazzal a betűvel kezdődik? Mi a helyzet a többjegyű betűkkel, a hosszú mássalhangzókkal, vagy hosszú magánhangzókkal? A magyar nyelvtan megalkotói minderre gondoltak, és létrejött pár fontos szabály, ami könnyebbé teszi a betűrendbe sorolást a számodra. |
| Lássuk ezeket a szabályokat: |
Minden betű egy konkrét helyet foglal el a magyar ábécében, tehát az ábécé betűi egy meghatározott sorrendben helyezkednek el. A betűrendbe sorolás abban segít nekünk, hogy szavainkat ábécésorrendbe tudjuk helyezni, ami nagyon fontos például egy tartalomjegyzékben, egy enciklopédiában való eligazodáshoz, de ezen kívül a könyvtárakban is nagy hasznát vehetjük.  A betűrendbe sorolásnak több szabálya van, amelyeket be kell tartani ahhoz, hogy helyes sorrendbe rakjuk a különböző szavakat. A szabályok a következők: Első szabály: Azokat a szavakat, amelyek különböző betűvel kezdődnek, az első betűjük alapján kell sorrendbe állítani. Tehát a pillangó, kesztyű, lakóház, birkózás, olaj szavakat a következőképpen állítjuk sorba:
A felsorolt szavak kezdőbetűi: p, k, l, b, o. 
Ebben az esetben a „b” betű áll legelőrébb, tehát a birkózás fog az első helyen állni szavaink közül.  
A helyes sorrend a következő: 1. birkózás, 2. kesztyű, 3. lakóház, 4. olaj, 5. pillangó  Amikor betűrendbe sorolunk, nem kell különbséget tennünk a kis és a nagy kezdőbetűk között, ugyanis ezek egyenrangúaknak számítanak! Szeretném a teljes magyar helyesírást játékos oktatóprogramból gyakorolni>> Második szabály: Ha olyan szavakat kell ábécésorrendbe állítanunk, amelyek azonos betűvel kezdődnek, akkor mindig a következő, nem azonos betű alapján kell meghatározni a szavak sorrendjét. Például: menedék, mentő, máglya, miniszter, mások, műugró, mályva, mondat Láthatjuk, hogy ezek a szavak mind ugyanazzal a betűvel kezdődnek:  De észrevehetjük azt, hogy vannak olyanok is köztük, amelyeknek a második és harmadik betűjük is megegyezik:  Tegyük hát őket sorrendbe a fenti szabály szerint!
 Már csak 3 szó maradt: miniszter, műugró, mondat. Mindegyik m betűvel kezdődik, azonban második betűik már különböznek egymástól. Ennek alapján megállapítjuk, hogy a hatodik helyen a miniszter, a hetediken a mondat, a nyolcadikon pedig a műugró fog állni.  Helyes sorrendünk tehát: 1. máglya, 2. mályva, 3. mások, 4. menedék, 5. mentő, 6. miniszter, 7. mondat, 8. műugró Harmadik szabály: Az egyjegyű betűket meg kell különböztetnünk a többjegyű betűktől. Például a gólya előrébb fog állni a sorrendben, mint a gyékény, ugyanis az ábécében a g betű a gy előtt van. Nézzünk erre is egy példát! A szavaink: cukor, galamb, távcső, zizeg, zsalu, csiripel, gyávaság, tyúkmell A helyes sorrendünk: 1. cukor, 2. csiripel, 3. galamb, 4. gyávaság, 5. távcső, 6. tyúkmell, 7. zizeg, 8. zsalu    Negyedik szabály: A szavakon belül található hosszú mássalhangzókat külön-külön betűknek kell tekinteni betűrendbe soroláskor is! Például a berreg szóban hosszú r betű van, amelyeket betűrendbe soroláskor a következőképpen kell számba vennünk: r+r, azaz két külön betűként. A hosszú, többjegyű mássalhangzók esetében is ugyanez a helyzet: például pottyan, ty+ty, azaz két ty betű követi egymást a szóban. Ez nagyon fontos a szavak sorrendbe állításakor.  Ötödik szabály: A rövid és a hosszú magánhangzók a szavakban bárhol fordulnak elő, mindig egyenrangúnak tekintjük őket. Tehát az a és á betűk esetén sem az a betű, sem pedig az á betű nem élvez elsőbbséget, hanem a sorrendet az őket követő betűk határozzák meg betűrendbe soroláskor. Vegyünk rá egy példát! Szavaink: alma, élet, irónia, egér, ásás, üreges, úton, űrbéli, unalmas, írom, ólomkatona, őzike, olvashatatlan, öregember A helyes sorrend pedig a következő: 1. alma, 2. ásás, 3. egér, 4. élet, 5. írom, 6. irónia, 7. ólomkatona, 8. olvashatatlan, 9. öregember, 10. őzike, 11. unalmas, 12. úton, 13. űrbéli, 14. üreges
Ilyenkor a szabály az, hogy a rövid magánhangzó kap elsőbbséget. Erre nagyon oda kell figyelni a helyes sorrend érdekében. Példa: házam, beles, érem, korom, bélés, kóróm, erem, hazám A helyes sorrend a következő: 1. beles, 2. bélés, 3. erem, 4. érem, 5. hazám, 6. házam, 7. korom, 8. kóróm Hatodik szabály: A külön vagy kötőjellel írt szavakat ugyanúgy kell betűrendbe sorolni, mint az egyelemű, egyszerű szavakat. Tehát nem kell figyelembe vennünk, hogy két elemből áll a besorolandó szavunk. Például: varjú, vágány, vonat, Velence, vízvezeték-szerelő Ezeknek a szavaknak a helyes sorrendje: 1. vágány, 2. varjú, 3. Velence, 4. vízvezeték-szerelő, 5. vonat |
| Ha szeretnéd az ABC-t is alaposan begyakorolni, kifejezetten erre összeállítottunk egy oktatóprogramot, benne 200 feladattal. |
 |
| A magyar nyelvtan alapjai oktatóanyagunkban pedig átfogóan megtalálsz minden elméletet, amit a magyar nyelvről tudni érdemes, és minden témakörhöz külön gyakorlatsort találsz benne. |
 |
|
|
| "Hétköznapi dolgozó anyukaként sokszor nincs már este energiám arra, hogy részletesen elmagyarázzam a nyelvtani szabályokat és gyakoroltassam a helyesírást. Nem beszélve arról, egy csomó dologra már nem is emlékszem. Pláne nem pont úgy, ahogy manapság tanítják. A nyelvtani gyakorló olyan, mintha egy kis házitanítónk lenne, aki türelmesen elmagyarázza a szabályokat és mindent be is gyakoroltat. Olyan jól sikerült beépíteni a tanulásba időnként egy-egy félórás "számítógépezést", hogy idén a nyelvtan versenyen is elindult a kisfiam. És nemcsak ez segít bennünket a Tantaki anyagaiból, hanem matekot és az angolt is folyamatosan használjuk :)" Dr. Tóth-Berényi Rita |
| "Nekünk is vannak tanulási problémáink. A gyermekem enyhén diszlexiás és diszgráfiás. Az az alapvető gond, hogy a tanár nem magyarázza el a gyereknek többször is azt, amit nem ért, mert úgymond haladni kell a tananyaggal. Ezért év végén meg is buktatták nyelvtanból, de a program segítségével a pótvizsgán négyest és ötöst kapott. Kérdem akkor, hol itt a gond? Ez a program és a nyári tanulása eredményezte azt, hogy egy négyest és egy ötöst kapott a pótvizsgán. Az én gyerekem, lehet, hogy kivételes, de ha le is ül a gép elé, akkor is csak 5 percig ül ott, akármilyen játékról van szó. De ez a program nagyon tetszik neki, az ő nyelvén szól, elmondja, hogy csináld meg, a végén pedig megdicséri. A gyerek nem azt mondja, hogy tanul, hanem hogy játszik. A programot, a gyerek többször is meghallgathatja. Ilyen nincsen az iskolában. Ha csak feleannyi szív és lélek lenne egy órai oktatásban, mint ebben az anyagban, akkor nem lennének ilyen nagy problémák a gyerekeknél, hiszen az oktatás nem teszi lehetővé, hogy többször gyakoroljanak valamit, mert folyton sietni kell a tanmenetben." Suhajda Annamária szülő |
| Kapcsolódó termékek |
|  |  |
 |  |  |
Jelenleg itt vagyok:
Betűrendbe sorolás