látogató számláló
Mi történik, ha a gyerek nem gyakorol? – Miért nélkülözhetetlen a gyakorlás a tanulásban
Délután még tudta, másnap a dolgozatban már nem? Nem lustaság és nem butaság: így működik az emlékezetünk. Ebben a cikkben megmutatjuk, mi történik a tudással, ha elmarad a gyakorlás, és hogyan fordíthatjátok meg ezt napi néhány perccel.

Tanuló gyerekek

Emlékezz vissza, amikor biciklizni tanultál!
Nem egyik pillanatról a másikra, varázsütésre tudtál bicajozni, igaz?
Csodálattal figyeltem a lányomat, amikor cigánykerekezni tanult. Napokig, sőt hetekig gyakorolt, míg egy szép napon végre sikerült az első tökéletes cigánykerék!
Azt a boldogságot az arcán sosem felejtem el, amikor hazajött, és boldogan mesélte: „Anya! Már tudok cigánykerekezni! Megmutassam?”

A tanulás pontosan ugyanígy működik.
A matekórán elhangzó magyarázat olyan, mint amikor valaki megmutatja, hogyan kell cigánykereket hányni.
Látni jó, de megcsinálni csak gyakorlással lehet.

 

5 dolog, ami akkor történik, ha elmarad a gyakorlás

  • 1. Bekapcsol a felejtési görbe. Hermann Ebbinghaus német pszichológus már 1885-ben kimérte: ismétlés nélkül egyetlen nap alatt a megtanult anyag nagyjából kétharmada elillan. Kísérletét 2015-ben holland kutatók megismételték, és szinte ugyanezt kapták. Ami délután még ment, az másnap reggelre elhalványul.
     
  • 2. Lyukas alapokra nem lehet építeni. A matek egy torony: a szorzótáblára épül az osztás, arra a törtek, azokra az egyenletek. Ha egy emelet hiányzik, minden, ami fölé kerül, inogni kezd. Sok „hirtelen” rossz jegy valójában egy évekkel korábbi, begyakorolatlan lépcsőfok miatt születik.
     
  • 3. „Értem, csak nem megy.” Az órán minden világos, a dolgozatban mégis lefagy. A megértés és a tudás nem ugyanaz: a megértés az első lépés, a tudás pedig a sokszor, önállóan megoldott feladatokból épül fel.
     
  • 4. Jön a dolgozat előtti pánik. Ha napközben elmarad a gyakorlás, marad az utolsó esti magolás. Ez stresszes, fárasztó, és a gyorsan bezsúfolt anyag a dolgozat után hamar el is tűnik.
     
  • 5. Fogy az önbizalom. A sok „nem megy” élményből könnyen lesz „én hülye vagyok a matekhoz”. Pedig a legtöbbször nem tehetség hiányzik, hanem gyakorlás. Egy gyerek, aki begyakorolta a feladatokat, bátrabban jelentkezik és nyugodtabban ír dolgozatot.
     


A JÓ HÍR: A GYAKORLÁS TÉNYLEG MŰKÖDIK

Amerikai kutatók (Roediger és Karpicke, 2006) két csoportot hasonlítottak össze. Az egyik csak újraolvasta az anyagot, a másik feladatokon keresztül idézte fel.
Egy hét múlva a gyakorló csoport a tananyag 61%-ára emlékezett, az újraolvasó csoport csak 40%-ára.
Vagyis nem az számít, hányszor olvassa el, hanem hányszor oldja meg.


ÍGY GYAKOROLJON, HOGY MEGÉRJE:
  • Rövid ideig, de rendszeresen: napi 15–20 perc többet ér, mint hétvégén két óra.
  • Feladatot oldjon meg, ne csak olvasson: a felidézés rögzíti a tudást.
  • Térjetek vissza a régebbi anyagra is, mielőtt elfelejtődne.
  • Azonnal lássa, jó-e a válasza: így a hibát rögtön kijavítja, nem rögzül rosszul.
  • Legyen sikerélménye: a jól sikerült feladat motivál a folytatásra.
Hogyan segít ebben a Tantaki?
A Tantaki oktatóprogramokban hangalámondásos, érthető magyarázat után rögtön gyakorlófeladatok jönnek. A feladatsorok végén eredménytábla mutatja, hány százalékot ért el a gyerek, és a feladatokat addig oldhatja újra, amíg 100% nem lesz. Így a gyakorlás nem kényszer, hanem játék.
PRÓBÁLD KI INGYEN: KEZDJÉTEK EL A GYAKORLÁST MÉG MA!

Válaszd ki gyermeked évfolyamát, és kérd az ingyenes, 5 részes matek próbalecke-sorozatot!
Hangalámondásos magyarázatok, játékos gyakorlófeladatok és eredménytábla: napi pár perc, és a tudás a helyén marad.
Ingyenes matematika 1-2. osztály feladatok
Ingyenes matematika 3. osztály feladatok
Ingyenes matematika 4. osztály feladatok
Ingyenes matematika 5. osztály feladatok
Ingyenes matematika 6. osztály feladatok
Ingyenes matematika 7. osztály feladatok
Ingyenes matematika 8. osztály feladatok
 
 

Források: H. Ebbinghaus: Über das Gedächtnis (1885); J. Murre, J. Dros: Replication and Analysis of Ebbinghaus’ Forgetting Curve, PLOS ONE (2015); H. L. Roediger, J. D. Karpicke: Test-Enhanced Learning, Psychological Science (2006).