Geometria
A geometria a matematikának egy olyan része, ami nem számolással, hanem rajzolással foglalkozik. A geometria szó görög eredetű, és eredetileg azt jelentette, hogy 'földmérés'. A geometria volt az elsőként kifejlődő ág a matematikában.
Pontosabban megfogalmazva a geometria a matematikának az alakzatokkal foglalkozó ága.
Alakzatnak nevezzük mindazt, ami körülvesz minket, például a vonalakat, a síkidomokat és a különféle testeket.
A geometria alakzatait 3 csoportokba sorolhatjuk:
- térbeli alakzatok
- síkbeli alakzatok
- vonalmenti alakzatok
 |  |  |
térbeli alakzat például
egy gömb | síkbeli alakzat például
egy papírra rajzolt kör | vonalmenti alakzat például egy görbe vonal |
A geometria elsajátításához, megértéséhez és a geometria alakzatainak pontos szerkesztéséhez különféle eszközökre van szükség. Ilyen fontos eszköz például az egyélű és a derékszögű vonalzó, szögmérő és körző.
 |  |  |
| derékszögű vonalzó | körző | szögmérő |
A geometria tantárgyába tartozik a szögmérés, a különböző szögfajták szerkesztése (fontos hogy ismerjük őket mert az alakzatok szerkesztéséhez szükségesek).
A szög részei:
A szög mértékegységei:
A szög alapmértékegysége a fok. Jele: °
A foknál kisebb mértékegység a szögperc. Jele: '
A szögpercnél is kisebb mértékegység pedig a szögmásodperc. Jele ''
A mértékegységek közötti váltószámok:
Egy fok az 60 szögperc, és egy szögperc pedig 60 szögmásodperc.
1°= 60´
1´= 60´´
Tanulja meg Gyermeke is játékosan a geometriát
a Matekból Ötös oktató DVD segítségével,
és gazdagodjon ő is sikerélményekkel matekból!
