Az élőlények csoportosítása

A biológia az élőlényekkel foglalkozik. Az élőlények életjelenségeket mutatnak: táplálkoznak, lélegeznek, mozognak, növekednek, szaporodnak, és válaszolnak a környezetük különböző ingereire.

Az élőlények anyagai nagyobb energiatartalmúak, és sokkal rendezettebbek, mint a környezetükben lévők. Ezek az anyagok a szerves anyagok vagy más néven a szerves vegyületek csoportjába tartoznak, a környezetünkben levő, egyszerűbb anyagokat pedig szervetlen vegyületeknek nevezzük.

A szerves vegyületek mind-mind szénvegyületek. Ezekben szénatomok vannak, és azok mellett leginkább hidrogén, oxigén és nitrogén. A szénvegyületek legnagyobb része olyan bonyolult molekula, amely több száz vagy több ezer atomból épül fel.

A Földön rengeteg élőlény fordul elő. Ahhoz, hogy könnyebben eligazodjunk köztük, csoportosítanunk kell őket.

Mi a leszármazás alapján csoportosítunk: ez azt jelenti, hogy az egymással rokonságban levő élőlényeket egy kategóriába soroljuk, azt követve, ahogy a fejlődés során kialakultak. Ezt fejlődéstörténeti rendszernek nevezzük.

A rendszerezés alapegysége a faj: Azoknak az élőlényeknek, amelyek egy fajba tartoznak, közös a leszármazásuk, külső és belső felépítésük megegyezik egymással, és szaporodóképes utódokat képesek egymással létrehozni.

Ha továbbmegyünk a csoportosításban, akkor egyre nagyobb csoportokat hozunk létre.

A faj csoportja után a család következik: egy családot a legszorosabb rokonságban levő élőlények alkotnak.

A család csoportja után következnek a rendek, utánuk az osztályok, majd a törzsek, végül pedig a legmagasabb csoport következik, az ország.

Minél távolabb haladunk a csoportosításban a fajtól, az élőlények hasonlósága egyre kisebb lesz, és a rokonságuk is egyre kisebb mértékűvé válik.

Az élőlényeket öt nagy országba soroljuk. Azonban mielőtt ezt felsorolnánk, még meg kell tanulnunk néhány fontos fogalmat!

Minden élőlénynek van egy közös jellemzője: az, hogy sejtekből állnak. Ez jelenti a közös származásukat.

Sejtek

De mi az a sejt? A sejt az élő szervezetnek egy olyan működési egysége, amely önálló életre képes. Több típusát is ismerjük a sejteknek.

Minden sejtnek van közös jellemzője:

kívülről sejthártya borítja őket
a belsejükben egy félig folyékony, félig kocsonyás anyag van, amit sejtplazmának nevezünk
a sejtplazmában kisebb alkotórészek vannak.

A sejtplazmában van például az örökítőanyag: Az örökítőanyag biztosítja azt, hogy szaporodáskor továbbadódjanak az utódsejteknek a sejtek felépítésére vonatkozó információk.

A sejtek felépítése alapján az élőlényeket két csoportra tudjuk osztani.

Az első csoportba az eukarióta élőlények tartoznak: Ezek olyan élőlények, amelyeknek a sejtjeiben egy vékony hártya határolja az örökítőanyagot. Amit a hártya határol, azt sejtmagnak nevezzük. Tehát az eukarióták valódi sejtmaggal rendelkeznek. A nevük is azt jelenti, hogy valódi sejtmag. Ebbe a csoportba tartozik az élőlények nagy többsége.

Zöldszemes-ostoros

A másik csoportba a prokarióta élőlények tartoznak: A prokariótákban az örökítőanyagot nem határolja hártya, ezért nincsen valódi sejtmagjuk. Ezek az élőlények kevésbé fejlettek, kezdetlegesek. A nevük jelentése is az, hogy sejtmag előtti állapot.