Termikus kölcsönhatás
Ha kivesszük a hűtőből az ételt, akkor előbb meg kell melegítenünk ahhoz, hogy megegyük. A melegítést több módon is elvégezhetjük: berakhatjuk az ételt a mikrohullámú sütőbe, vagy pedig fel is rakhatjuk a tűzhelyre.
Ha levest szeretnénk készíteni, akkor előbb egy vízzel teli lábost teszünk a tűzhelyre. A lábasban a víz elkezd melegedni, végül pedig forrni kezd. Mindeközben folyamatosan változik a víz hőmérséklete.
A meleg testeknek magasabb, a hideg testeknek pedig alacsonyabb a hőmérséklete.
Ha egy test hőmérséklete nő, akkor azt mondjuk, hogy melegszik, ha pedig csökken, akkor azt mondjuk, hogy hűl.
A testek hőmérsékletének a mérésére hőmérőt használunk.
Ha jégkockát teszek az italba, akkor az ital lehűl, a jégkocka pedig felmelegszik és elolvad. Ez azt jelenti, hogy kölcsönhatás lép fel az üdítő és a jég között. Mind a két dolognak megváltozik a hőmérséklete: az egyik lehűl, a másik pedig felmelegszik. Vagyis azt mondhatjuk, hogy megváltoztatják egymás hőmérsékletét.
A hőmérsékletváltozással járó kölcsönhatást termikus kölcsönhatásnak nevezzük.
(A termikus szó görög eredetű. Jelentése: hővel kapcsolatos.) Ez a kölcsönhatás addig tart, amíg mindkét test hőmérséklete ugyanakkora nem lesz.
Mivel az egymással érintkező testek átveszik egymás hőmérsékletét, ezért mindkét testnek ugyanakkora lesz a hőmérséklete.
Például ha egy hógolyót viszel be a szobába, akkor az el fog olvadni, mivel átveszi a szoba hőmérsékletét. Ez azért van így, mert a hógolyó érintkezik a szoba meleg levegőjével.
Ha ezt az érintkezést megakadályozzuk, akkor a dolgokat tartósan melegen, illetve hidegen tarthatjuk. Erre kiváló eszköz például a termosz, amibe ha beleöntjük a forró teát, akkor az még sokáig meg fogja tartani a hőmérsékletét.
Termosz
A körülöttünk lévő világban a tárgyak, anyagok mind nagyon kicsi részecskékből állnak. Ezeket szabad szemmel, sőt még mikroszkóppal sem mindig láthatjuk. Ezek a részecskék szüntelen mozgást végeznek, ütköznek egymással, rezegnek. A részecskéknek ezt a rendezetlen mozgását Brown-mozgásnak nevezzük, ami annál erőteljesebb, minél melegebb a test. Ezért a mozgást hőmozgásnak is nevezzük. (Robert Brown angol botanikus mikroszkóp alatt virágpor mozgását figyelte meg, ezért róla nevezték el.)
Tanuljon a Te Gyermeked is egyszerűen és játékosan
A fizika alapjai oktatóprogram segítségével!
