A szavak
Minden nyelv szavai betűkből állnak össze. Ha különféle betűket állítunk egymás mellé, akkor szavakat hozunk létre. Ahhoz, hogy értelmes szavakat alkossunk, a betűket is helyes sorrendben kell egymás mellé állítani.
Nézzünk erre egy példát!
Ha azt írjuk le, hogy alma, akkor láthatjuk, hogy 4 betűből áll, amelyeket helyes sorrendben állítottunk egymás mellé, így kaptuk meg az alma szót, amely értelmes, és a kerek, piros gyümölcsöt jelenti.
Ha ugyanezeket a betűket helytelen sorrendben állítottuk volna egymás mellé, akkor ez történt volna: laam, alam, amla stb. Ezek értelmetlen szavak, amiket nem használunk a magyar nyelvben.
Ha kimondjuk a szavakat, akkor hangokat rakunk egymás mellé. Ezek a hangok az adott szó betűinek felelnek meg.
A szavak eszerint lehetnek mély, magas és vegyes hangrendűek is. Egy szó hangrendje attól függ, hogy milyen magánhangzók szerepelnek benne.
A mély hangrendű magánhangzók a következők: a, á, o, ó, u, ú
A magas hangrendű szavak a következők: e, é, i, í, ö, ő, ü, ű
Ha egy szóban mély és magas hangrendű magánhangzó is szerepel, akkor azt vegyes hangrendűnek nevezzük.
Most nézzünk meg néhány példát a különböző hangrendű szavakra!
Mély hangrendű: autó
Magas hangrendű: cipőfűző
Vegyes hangrendű: ibolya
A szavakat azonban nem csak a hangrendjük alapján csoportosítjuk. Léteznek egyszerű és összetett szavak is.
Egyszerű szavak: Azokat a szavakat nevezzük egyszerűnek, amelyek csak egy tagból állnak. Ilyen szó például az üveg. Ez a szó csak egy tagból áll, és egy átlátszó tárgyat jelent, ami nagyon törékeny. Üvegből készül például a pohár is.
Összetett szavak: Azokat a szavakat nevezzük összetettnek, amelyek nemcsak egy, hanem kettő vagy annál több tagból is állnak. Az egyszerű szavaknál az üveg volt a példa. Ez csak egy tagból áll. Azonban ha elérakjuk a szem szót, akkor már kéttagú szót kapunk, amit összetettnek nevezünk. Így jön létre a szemüveg szó.
Tehát elmondhatjuk, hogy az összetett szavak több egyszerű szó összetételéből jönnek létre.
A szavakat csoportosítani tudjuk még a hangalakjuk és a jelentésük viszonya alapján is.
Egy szó hangalakjának az adott szóban előforduló betűket és azok sorrendjét értjük. Ha ezeket kiejtjük, akkor megkapjuk a szó hangalakját. Például mondjuk ki a cipő szót, és máris megkapjuk a hangalakját!
A hangalak és a jelentés viszonya alapján különféle szavakat tudunk megkülönböztetni.
Egyjelentésű szavak: Azokat a szavakat nevezzük egyjelentésűeknek, amelyeknek a hangalakjához csupán csak egyetlen jelentés kapcsolódik. Például a sapka szó azt a ruhadarabot jelenti, amit a téli hidegben a fejünkre húzunk, hogy ne fázzon a fülünk. A sapka szónak azonban nincsen más jelentése, ezért hívjuk egyjelentésűnek.
Többjelentésű szavak: Azokat a szavakat hívjuk többjelentésűnek, amelyeknek nemcsak egy, hanem kettő, vagy akár annál is több jelentése van, és a különböző jelentései között van valamilyen kapcsolat. Ilyen szó például a zebra. A zebra szónak az egyik jelentése a fekete-fehér csíkos állat, másik jelentése pedig a gyalogátkelőhely, ami szintén fekete és fehér csíkokból áll. A két jelentés közötti kapcsolat tehát a fekete és a fehér csík.
Azonos alakú szavak: Azokat a szavakat nevezzük azonos alakúaknak, amelyeknek ugyanolyan a hangalakjuk, de a jelentésük között nincsen semmilyen kapcsolat. Tehát nem mondhatjuk, hogy a jelentésükben bármi közös lenne, hanem inkább az jellemző rájuk, hogy teljesen különböznek egymástól.
Ilyen szó például a vár. A vár szónak az egyik jelentése egy nagy épület, amit legtöbbször egy domb tetejére építenek, másik jelentése pedig az, hogy valaki vár valamit vagy valakit, azt akarja, hogy valami bekövetkezzen.
Például: Peti az esti filmre vár.
Igényeld ingyenes gyakorlóprogramunkat
és a bónusz nyelvtani témaköröket most, hogy gyermeked
még többet gyakorolhasson!
Tanulja meg Gyermeked is játékosan a nyelvtant oktatóprogramjaink segítségével, és gazdagodjon ő is sikerélményekkel nyelvtanból!
