látogató számláló
 

Magyar helyesírás · általános iskola

Igekötős igék helyesírása – mikor írjuk egybe, mikor külön?

Röviden:
  • Ha az igekötő az ige előtt áll, egybeírjuk: leugrik.
  • Ha az igekötő az ige mögött áll, különírjuk: ment el.
  • Ha az igekötő és az ige közé másik szó kerül, mindhármat különírjuk: meg tudja főzni.

Az igekötők a következők

abba-agyon-alá-által-át-be-bele-benn-egybe-el-ellen-elő-előre-fel- v. föl-félbe-félre-felül- v. fölül-fenn- v. fönn-hátra-haza-helyre-hozzá-ide-keresztül-ketté-ki-körül-közbe-közé-közre-közzé-külön-le-meg-mellé-neki-oda-össze-rá-rajta-széjjel-szembe-szerte-szét-tele-tova-tovább-tönkre-túl-újjá-újra-utána-végbe-végig-vissza-

Az igekötős igék helyesírásának 3 szabálya

Lássuk a szabályokat egyenként, példákkal!

1. szabály: igekötő az ige előtt

Ha az igekötő az ige előtt áll, akkor egybeírjuk őket.

igekötő + ige = egybeírjuk

Például:

le + ugrik = leugrik

Itt a le az igekötő, az ugrik pedig az ige. Mivel az igekötő az ige előtt áll, ezért egybeírtuk őket.

közre + működik = közreműködik

Ebben az esetben a közre az igekötő, a működik pedig az ige. Ezeket is egybe kell írnunk, mivel az igekötő az ige előtt áll.

2. szabály: igekötő az ige mögött

Ha az igekötő az ige mögött áll, akkor különírjuk őket.

ige + igekötő = különírjuk

Például:

Szeld ketté a dinnyét!

Kettévágott dinnye

Ebben a mondatban a „szeld ketté” a fontos nekünk. Ugyanis a szeld egy felszólító módú ige, a ketté pedig az igekötők közé tartozik. Mivel ebben az esetben az igekötő az ige után áll, ezért különírjuk őket egymástól.

Dani nem ment el az előadásra.

Előadás

Ebben a mondatban a „ment el” a fontos számunkra. Itt is láthatjuk, hogy az el igekötő a ment ige mögött áll, ezért írtuk külön őket.

Gyakorold a helyesírást 800 játékos feladattal »

3. szabály: másik szó kerül az igekötő és az ige közé

Ha az igekötő és az ige vagy főnévi igenév közé egy másik szó kerül, akkor mindhármat különírjuk.

Az igekötős igék esetében az is megtörténhet, hogy az igekötő és az ige közé egy másik szó kerül. Ez általában egy segédige.

Példák segédigékre, amelyek az igekötő és az ige közé ékelődhetnek:

  • fog és minden ragozott alakjában: fogok, fogsz, fog, fogunk, fogtok, fognak, fogom, fogod, fogja, fogjuk, fogjátok, fogják
  • akar
  • tud
  • szokott és minden ragozott alakjában: szoktam, szoktál, szokott, szoktunk, szoktatok, szoktak, szoktad, szokta, szoktuk, szoktátok, szokták
  • kell

Amikor segédige kerül az igekötő mögé, akkor általában nem ige következik utána, hanem főnévi igenév.

igekötő + segédige + főnévi igenév = különírjuk

Most nézzünk néhány példát ilyen esetekre!

Peti minden nap ki szokott menni a focipályára.

Focizó fiú

Ebben a mondatban a ki igekötő és a menni főnévi igenév közé a szokott segédige ékelődött be. Ezért mindhárom szót különírjuk egymástól. (A szokott segédigét csak múlt idejű alakban használjuk.)

Anyukám meg tudja főzni a legbonyolultabb ételeket is.

Főző anyuka

Ebben a mondatban a meg igekötő és a főzni főnévi igenév közé ékelődött be a tudja segédige. Ezért az igekötőt és a főnévi igenevet különírjuk egymástól, illetve az igekötőt különírjuk a segédigétől is.

Gyakorold a helyesírást játékosan!

Tanulj meg Te is helyesen írni! oktatóprogram

Tanulj meg Te is helyesen írni!

800 feladaton keresztül gyakoroltathatod gyermekeddel a helyesírás legfontosabb szabályait. A sok-sok gazdagon illusztrált feladat garantáltan leköti a figyelmét.

Megnézem a programot
A magyar nyelvtan alapjai oktatóprogram

A magyar nyelvtan alapjai

Ebben az oktatóanyagban átfogóan megtalálsz minden elméletet, amit a magyar nyelvről tudni érdemes, és minden témakörhöz külön gyakorlatsort.

Megnézem a programot

Mit mondanak a szülők?

„A nyelvtani gyakorló olyan, mintha egy kis házitanítónk lenne, aki türelmesen elmagyarázza a szabályokat és mindent be is gyakoroltat. Olyan jól beépült a tanulásba, hogy idén a nyelvtan versenyen is elindult a kisfiam.”

Dr. Tóth-Berényi Rita

„A gyermekem enyhén diszlexiás és diszgráfiás. Év végén meg is buktatták nyelvtanból, de a program segítségével a pótvizsgán négyest és ötöst kapott. […] Az ő nyelvén szól, a végén pedig megdicséri. A gyerek nem azt mondja, hogy tanul, hanem hogy játszik.”

Suhajda Annamária, szülő

Kapcsolódó termékek

Jelenleg itt vagyok:
Igekötős igék írása

Kapcsolat
Cím: 1015 Bp. Donáti utca 67. 3/13
Tel.: 06/70 940 6326
E-mail: info@tantaki.hu


TANTAKI BLOG




Facebook