A melléknevek
A melléknevek a névszók csoportjába tartoznak.
A melléknevek közé azok a szavak tartoznak, amelyek kifejezik, hogy a főnév milyen. Tehát ezek a szavak mutatják meg valakinek vagy valaminek a tulajdonságát, vagyis leírják egy dolog vagy egy személy milyenségét.
A melléknevekre a következő kérdéssel tudunk rákérdezni: „Milyen?”
Milyen ez a könyv?
Érdekes.
Ebben a párbeszédben az érdekes szó egy melléknév, mert rákérdeztünk, hogy „Milyen?”, a válasz pedig ez volt: „Érdekes”.
A melléknevek kifejezhetnek külső tulajdonságokat, belső tulajdonságokat és valahova tartozást is.
Külső tulajdonságokat kifejező melléknevek: Ebbe a csoportba azok a szavak tartoznak, amelyek valakinek vagy valaminek a külsejére, kinézetére utalnak. Például: szép, szőke, magas, vékony, ronda stb. Mondatban:
Ez az alma piros.
Kérdezzünk rá!
Milyen ez az alma? Piros.
A piros szó tehát egy melléknév, azon belül pedig külső tulajdonságot fejez ki.
Belső tulajdonságokat kifejező melléknevek: Ide azok a szavak tartoznak, amelyek valakinek vagy valaminek a belső milyenségét fejezik ki. Belső tulajdonságoknak azokat a jellemzőket nevezzük, amelyek nem látszanak egy személy vagy egy dolog kinézetén.
Ilyen jellemzők például: okos, kedves, barátságos, gonosz stb.
Mondatban: 
Anna egy nagyon jószívű lány.
Kérdezzünk rá!
Milyen Anna? Jószívű.
Ez tehát egy melléknév, azon belül pedig belső tulajdonságot fejez ki.
Valahova tartozást kifejező melléknevek: Ebbe a csoportba azok a szavak tartoznak, amelyek megmutatják, hogy egy dolog vagy egy személy hova tartozik. Például: tokaji bor, pesti fiú, keszthelyi kastély stb. A példákban a tokaji, a pesti és a keszthelyi szavak voltak azok, amelyek megmutatták, hogy a bor, a fiú és a kastély hova tartozik.
Mondatban: 
A magyar lányok nagyon szépek.
Kérdezzünk rá!
Milyen lányok szépek? A magyarok.
Ez tehát egy melléknév, azon belül pedig valahova tartozást fejez ki.
Melléknevekkel azonban nemcsak a főneveket jellemezhetjük, hanem más mellékneveket is.
Például: rettentő fürge, borzasztó gonosz, szép karcsú stb.
Láthatjuk, hogy a példákban két melléknév is van egyszerre, és ezek közül az első jellemzi a másodikat.
Mondatban: 
Balázs rettentő fürge.
Kérdezzünk rá!
Milyen fürge Balázs? Rettentő.
Ez tehát egy melléknév, amely egy másik melléknevet jellemez, mégpedig a fürgét.
Igényeld ingyenes gyakorlóprogramunkat
és a bónusz nyelvtani témaköröket most, hogy gyermeked
még többet gyakorolhasson!
Tanulja meg Gyermeked is játékosan a nyelvtant oktatóprogramjaink segítségével, és gazdagodjon ő is sikerélményekkel nyelvtanból!
