A magyar nyelv története

A magyar nyelv múltja, jelene és jövője

 

Magyarul?

A hétköznapokban sokszor kérdezünk így vissza, ha nem értünk valamit, vagy ha a mondandó lényegére törekszünk. Anyanyelvünk gazdag világát használjuk, amit szinte természetesnek veszünk. Azonban a kialakulása és megszilárdulása végigkíséri történelmünket, és napjainkban is folyamatosan változik a különböző külső hatásoknak (környezet, globalizáció) köszönhetően. Legyünk hát büszkék rá, és ismerjük meg főbb korszakait és azok jellegzetességeit!

 budapest-114129_640

Magyar nyelvtörténet

A magyar nyelv történetében a nyelvtudomány különböző korszakokat határoz meg. Bár a besorolás megkönnyíti a tájékozódást, a határok nem élesek: csupán iránymutató, hozzávetőleges korszakhatárokat különítenek el, melyek valamely történelmi eseményhez kapcsolódnak. Lássuk, hogy melyek a fő korszakok a magyar nyelv történetében!

Egészen a honfoglalásig (896) az Ősmagyar (vagy nyelvemléktelen) korszakot határozzák meg. Ebből az időszakból nem maradt ránk írásos emlék, csak későbbi dokumentumokból vagy más nyelvek történetéből következtethetünk például arra, hogy alapnyelvi szavakat (ló, férj, anya) használtak, illetve a vándorlás során különböző jövevényszavak épültek be a nyelvbe (híd, gazdag, kengyel). Ebben a korban alapozódott meg a magyar nyelvtani rendszer, vagyis az igei személyragok, birtokos személyjelek vagy a tárgy- és viszonyragok.

 hungarian-173722_640

Az Ómagyar korban, amely a honfoglalástól a mohácsi vészig (1526) tartott, a letelepedés nemcsak a társadalmi és gazdasági életre hatott, hanem a nyelv művelésére és megszilárdítására is: a latin betűs írásbeliség megjelenésének köszönhetően már írásos emlékek maradtak fenn (a korszak vége felé már kézzel írt kódexek), gyarapodott szókincsünk (főleg szláv, német és latin szavakkal), valamint  hang- és toldalékrendszer kiteljesedése figyelhető meg. Fontos megjegyezni, hogy ebben az időszakban a nyelv nyelvjárásokban él.

book-222538_640

Harmadik nyelvtörténeti fejezetünk a Középmagyar kor, amely a felvilágosodás koráig (1772) tartott. Feldúlt korszak köszöntött a magyarokra, hiszen országunk három részre szakadt, és a Rákóczi-szabadságharc is megpecsételte a mindennapokat. Nyelvünket azonban nem érte kár, sőt, fejlődött a reformációnak, könyvnyomtatásnak köszönhetően. A művek nyomtatásával a magyar írásbeliség terjedése vált lehetővé, ami legfőképpen naplókban és úti feljegyzésekben virágzott. A hivatalokban és sokszor a társalgási nyelvben a latin nyelv használata volt elfogadott, de a magyarnyelvűség egyre inkább erősödött.

Egészen napjainkig tart az Újmagyar kor, melyben nyelvünk fejlődése tovább folytatódik. Szókincsünk további változásokon megy keresztül: gazdagodik és megújul, ami főként a nyelvművelő mozgalmaknak, nyelvtani műveknek és szótáraknak köszönhető. Az 1844-es országgyűlés kiemelkedő pont, hiszen a magyar nyelv végre államnyelvvé vált, viszont a magyarul beszélők közel egyharmada idegen országba került. Tehát az egyik legmeghatározóbb kisebb korszakhatár az I. Világháború vége (1920), amikor a határrendezések következtében több millió magyar került Magyarország határain kívülre. Ennek folyományaként megindult a magyar nyelv szétterjedése és fejlődése, ami többek között sajátos állami nyelvváltozatokat eredményezett például Szlovákiában, Romániában, Ausztriában vagy Ukrajnában. Nyelvváltozatok, tehát más, az adott ország hivatalos nyelve befolyásolja, így a szókészletben vagy a nyelvtani jelenségekben is eltérnek a hazánkban használt nyelvtől.

 flag-143157_640

A magyar nyelv jelene és jövője

Az Ómagyar kor és a nyelvi fejlődés nagy durranása is az írásbeliség létrejötte és elterjedése. Azonban nyelvünk a modern korban is forradalomtól izzik az informatika hatására, mely az eddiginél még jelentősebb és gyorsabb változáshoz, átalakuláshoz vezet. Azzal, hogy legyőzzük a távolságot és az időt, lehetővé tesszük, hogy az idegen nyelvek befolyásolják anyanyelvünk szerkezetét és használatát. A különböző nyelvjárások és a szleng már nem csupán egy adott közösség életét képezi, de a média és az internet elterjedésével nyilvános térbe kerül a módosult nyelvhasználat. A rövidülés és a képi technikák szinte új nyelvet teremtettek, amelyet „sms-nyelv”-ként is azonosítanak, de ebbe a kategóriába tartozik a „csetnyelv” is. Így kaphatunk ismerősünktől egy KKÜ (Kellemes Karácsonyi Ünnepeket) vagy egy búék (Boldog új évet kívánok) üzenetet, azonban cifrább szóváltozásoknak is tanúi lehetünk. A legkiemelkedőbb a már említett szleng közösség térbe, vagyis nyilvánosságra kerülése és használata, melynek nyelvi agresszív kifejezéskészlete miatt úgy is szokták jellemezni, hogy „durvul a nyelvhasználat”. További változások okozója a világnyelv, az angol térhódítása a magyar beszédben, így például a casting, roadshow, shop, webshop mellett a magyarosított angol nyelvi szavak virágkorát is éljük (shoppingol, lájkol, posztol).

A felgyorsult idő és változás azonban még mindig nem ért véget: a jövőben folytatódik – most is, ebben a pillanatban. Több szempontból is előnyös a tér és idő kommunikatív legyőzése, azonban ez következményekkel jár! Gondoljunk csak a mindennapos félreértésekre, meg nem értésre, de a problémák listáján szerepel a kulturális evolúció fenyegetése is. Kérdés tehát, hogy egyszerűsödik vagy bonyolultabbá válik a nyelvünk? Vajon elősegíti a társalgást, vagy csak a felgyorsult, időhiányhoz kötött perceket támogatja? Sose felejtsük el, hogy a nyelv állandóan változik, bár az adott pillanatban állandónak látszik!

 tree-200795_640

Végezetül lássuk a magyar nyelvtörténet néhány kiemelkedő eseményét:

950 – Bíborbanszületett (VII.) Konstantin bizánci császár görög nyelven írt művében már fellelhetők magyar szavak: Álmos, Tarján, Tisza

1190 – első magyar nyelvi emlékünk: Halotti beszéd

1300 – megszületett a magyar költészet első műve: az Ómagyar Mária-siralom

1533 – az első magyar nyelvű könyv: Komjáti Benedek: Az zenth Paal leueley magyar nyeluen

1537 – az első magyar nyomda, amely magyar nyelvű könyvet nyomtatott

1590 – az első magyar nyelvű biblia, Károli Gáspár: Vizsolyi Biblia

1695 – az első magyar nyelvű, nyomtatásban is elkészült szakácskönyv

1780 – az első, teljesen magyar hírlap megszületése Pozsonyban, Magyar Hírmondó néven

1792 – az első magyar nyelvű színházi előadás a Kolozsvári Állami Magyar Színházban

1805 – Az országgyűlés törvénybe iktatta, hogy az országgyűlés és a kancellária feliratai ezentúl latin és magyar nyelven készüljenek

1823 – Kölcsey megírja a Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból című költeményét, majd 1828-ban megjelenteti

1832 – megjelent az első magyar helyesírási szabályzat, a munkát Vörösmarty Mihály irányította

1832-36 – a magyar nyelv ügyét is napirendre tűzte az országgyűlés, de csak 1844-ben vált államnyelvvé

1836 – Vörösmarty Mihály megírja a Szózatot, amely 1837-ben jelenik meg

1843 – Egressy Béni zenét ír a Szózatnak, amit a Nemzeti Színházban mutatnak be május 10-én

1844 – Erkel Ferenc megírta a Himnusz zenéjét a nemzeti dal zenéjére kiírt pályázat keretében

1844 – augusztus 10-én a Himnusz először szólal meg nyilvános ünnepségen

1925 – a Magyar Rádió indulásának napja

1952 – a Minisztertanács hozzájárult, hogy hazánkban meg kell indítani a magyar televíziózást

1954 – A magyar televíziózás elindul

1989 – Január 22-őt a Magyar Kultúra Napjának avatják, ezzel tisztelegve a magyar himnusz megszületésének

2009 - A magyar nyelv éve (a híres magyar nyelvújító, Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója tiszteletére egész éves program állandó és utazó kiállításokkal, pályázatokkal, kiadványokkal)

2011 – November 13-át a Magyar Nyelv Napjává nyilvánították az 1844-es államnyelvvé válásnak tisztelegve

 

Január 31-ig a magyar nyelv érdekességeit és alapvető jellemzőit hangsúlyozzuk a Tantaki Tantárgy Kampány keretében! Böngésszen a sok izgalmas nyelvtörő, híres képviselő és magyar nyelvi érdekesség között! Ráadásul holnap reggelig még akciósan vásárolhatja meg A magyar nyelvtan alapjai DVD-t is ide kattintva!

 

One thought to “A magyar nyelv története”

  1. Ez mind szép és igaz,viszont csak a latin betűkkel írtott
    emlékeinkre vonatkozik. Mi van a kijevi múzeumban őrzött – a hun-székely-magyar rovással íródott – hun imával valamint pl. a tatárlakai leleten látható egyértelmű magyar rovásjelekkel ? Az is a magyar írásbeliséget igazolja és legalább 6 ezer éves !

Hozzászólás a(z) Butkovics Lajos bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .