Minden diáknak diákmunkát!

Amikor a kötelező 50 óra közösségi munkát bevezették (és az érettségi megszerzésének feltételévé tették), akkor vérmérséklettől függően sok szülő felháborodott, míg mások a közösségi munka előnyeit dicsérték.

Szerintem mindent fogjunk fel pozitívan: íme egy gyors áttekintő a közösségi munka, a diákmunka és a diákvállalkozás előnyeiről.

A diákmunka felelősséget tanít

Ha gyermeked az iskolában rossz jegyeket hoz, az nyilván nem szerencsés (sőt az egész Tantaki azért jött létre, hogy gyermeked jó jegyeket szerezhessen), de gyermeked leginkább magával szúr ki. Nem a tanárok vagy a te kedvedért tanul.

Viszont ha pl. adatrögzítést csinál, és nem ér be időre vagy nem végzi el rendesen a munkáját, akkor másoknak csinál plusz munkát vagy a cégnek okoz veszteséget. Ez az a fajta felelősség, amit csak valamilyen munka (vagy pl. a családalapítás) taníthat – amikor nemcsak magadért, de másokért is felelős vagy.

beautiful-15728_640

Megtanítja gyermekednek, hogy a pénz nem csak úgy jár – hanem tenni kell érte

Nem egészséges, ha valaki azt várja, hogy majd az állam... a rokonok... vagy bárki megoldja a pénzügyi (vagy másféle) nehézségeit – a saját sorsunkért és boldogulásunkért mi vagyunk a leginkább felelősek. Ám ezt a mentalitást fiatalon kell megalapozni.

A diákmunka azt tanítja, hogy a pénzkeresethez valamit tenni kell, hiszen a pénzt valamiért cserébe adják.

Önállóvá tesz

Fel kell kelni, be kell menni, elvégezni a feladatokat, kijönni a kollégákkal stb. Az iskola is valamennyire önállóságot tanít, de azért az iskolának mindig ott lesz a „kötelező” mellékíze.

A diákmunka viszont önkéntes (abbahagyhatja bármikor), ezért hatékonyabban tanítja meg gyermekednek az önállóságot.

Időmenedzsmentet tanít

A mai rohanó világban a legfontosabb képesség az, hogy legyen időd minden fontosra. Ezt tankönyvből nem lehet megtanulni: ki kell próbálni, hogy milyen az iskolát összeegyeztetni az edzéssel és/vagy diákmunkával úgy, hogy közben még szórakozásra is maradjon idő.

Gyorsabb tanulás? Lehetséges! Kattints ide! >>>

Először egyébként nehéz lesz. Számos huszonéves pályakezdő túldolgozza magát, mert nincs rutinjuk az időbeosztásban, nem érzik annyira az idő múlását. Ha gyermeked már a középiskolában diákmunkát vállal, akkor kockázatmentesebb környezetben megtanulhatja az időbeosztást.

Megtanítja a pénzbeosztást

Ezt nem ragoznám túl: amit ingyen kapunk, annak az értéke mindig alacsonyabb lesz, mintha megdolgoztunk volna érte. Ha adsz gyermekednek egy ötezrest, akkor könnyebben elkölti – de ha azért az összegért ő dolgozott meg, akkor kétszer is meggondolja, hogy mire költse.

piggy-bank-1056615_640

Megtanítja a pénz értékét

Saját sztorit hozok (és átszámítom az összegeket mai értékre) – amikor a hétvégi bulihoz kértem egy ötezrest a szüleimtől, akkor nem tudtam pontosan, hogy az az 5000 forint mennyit ér. Persze azt tudtam, hogy kijön belőle a koncertjegy – de hogy ez mennyi munka? Nem tudtam felmérni az értékét, mert csak kinyújtottam érte a kezem.

 

Ám amikor 500 forintos órabérért dolgoztam, akkor megértettem, hogy az az ötezres nem egy kéznyújtásba kerül, hanem (nekem ott és akkor) 10 órányi munkámba. Természetesen beosztása és karrierje válogatja, hogy az embernek mennyi a keresete.

Talán ez a legnagyobb értéke a diákmunkának. Elmondhatod gyermekednek, hogy x összegért mennyit dolgoznak a szülei – bólint, hogy érti, de nem értheti meg igazán. Csak akkor érti meg teljesen, ha dolgozni kezd, és X összeget megkeres – hiszen ekkor alakul ki a viszonyítási pont.

Perspektívát ad

Nem tudom, hogy anyagilag hogy álltok (és nem is tartozik rám), de ha jól kerestek, akkor talán még fontosabb gyermekednek a diákmunka, mert felbecsülhetetlen értékű perspektívát ad – megtanítja, hogy a nagy anyagi biztonságba sem lehet „beletunyulni”.

Számtalan cégvezető ismerősöm elmesélte, hogy induláskor egy forintjuk sem volt, és megfogadták, hogy soha többet nem lesznek leégve. Végül tényleg mindent megtettek, hogy anyagi biztonságot teremtsenek maguknak.

Az anyagi biztonságot vagy jó állást csak akkor tudjuk értékelni, ha megtapasztaltuk, hogy milyen a rosszul fizető állás. Anélkül természetesnek vesszük, ha beleszületünk.

Jó móka

A diákmunka során vele egykorúakkal fog együtt dolgozni – a tinédzserek társaságigénye pedig hatalmas (állandóan a közösségi oldalakon vannak, folyamatosan csevegnek stb.). A diákmunka során sok olyan új ismerőse lehet, akikkel az iskolában, edzésen, játszótéren vagy máshol nem futott volna össze.

Diákvállalkozás!

Ha van valami, ami a diákmunkánál is jobb, az a diákvállalkozás.

Néhány iskolában már projektként kiadják a cégalapítást – a diákok kidolgozzák az üzleti tervet, a terméket, a marketinget és minden mást.

(Ehhez nem muszáj ilyen középiskolába járni: ha van családi vállalkozásotok, akkor vond be tinédzserkorú gyermeked.)

Szerintem az egyik legjobb útravaló gyermekednek az, ha vállalkozói szemléletet adsz neki. (Később ettől még elhelyezkedhet egy cégnél.) A cégalapítás elsőre kockázatosabb (te felelsz anyagilag a cégért, terméket kell fejlesztened, piacra kell vinned stb.), de sokkal nagyobb felelősségvállalást tanít, mint a diákmunka... megtanít döntéseket hozni... empátiát tanít (piacismerethez kell)... megtanít tervezni, számolni, a megfelelő dolgoknak utánanézni, eligazodni a bürokráciában... és később a saját cég igazán szabaddá tesz.

Tény, hogy a cégek többsége nem lesz sikeres, ám a sikeres vállalkozók is rendszerint a második, harmadik, sokadik cégüket tudták felfuttatni. Gondolj bele, hogy gyermeked mekkora előnnyel indul az életben, ha már diákkorában a vállalkozást gyakorolhatta, és elkövethetett minden hibát, amit el kell követni. (Mindenki elköveti a hibákat.)

A legfontosabb üzenetet a végére hagytam

Lehet, hogy ez megosztó lesz, de én örök optimista maradok: soha ne hidd azt, hogy Magyarországon nem lehet jól élni – dehogynem lehet.

Igen, lehet, hogy nehezebb. Lehet, hogy a bürokrácia túl sok. Lehet, hogy több adót fizetünk, mint máshol. Lehet, hogy a politikai elitünk korruptabb, mint máshol (ezt nem tudom objektíven megítélni).

De itthon is lehet jó és teljes életet élni.

Figyelj, én nem fogom azt mondani, hogy gyermeked menjen külföldre vagy maradjon itt – ez majd az ő döntése lesz.

Én azt szeretném, hogy a Tantaki egy olyan közösség legyen, ahol a gyermekeinknek azt adjuk át, hogy meg lehet csinálni, ki lehet teljesedni és van értelme megdolgozni a sikerért.

Egyetértesz velem? Építsünk egy élhetőbb országot gyermekeinknek! 🙂

 

Nagy Erika

Oktatási szakértő

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .