Hatékony tanulással kapcsolatos kutatási eredmények
John Dunlosky és társai (Kent State University) publikáltak egy érdekes tanulmányt, melyben 10 tanulási módszert értékeltek. A kutatók a gondolkodással, megértéssel, tudással és a tanulási pszichológiával foglalkoznak, és az eredményeiket saját, több évtizeden át tartó vizsgálataikra alapozták.
A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy nincs egyetlen csodamódszer, ami mindenkinek beválik. Egyénenként változó, kinek mi hatékony, ezért érdemes kísérletezni. Ami az egyik diáknak segít, a másiknak lehet, hogy hátráltató. Mégis, a kutatásból kirajzolódik, hogy bizonyos technikák általában jóval eredményesebbek, míg mások inkább „időpazarlásnak” bizonyulhatnak, ha önmagukban alkalmazzuk őket.
Az alábbi összefoglaló segít eligazodni, hogy mely módszerek segítik leginkább a hosszú távú tudás megszerzését.
Alacsony hatékonyságú módszerek
Újraolvasás.
Ez az egyik leggyakoribb tanulási szokás: többször végigolvasni ugyanazt a szöveget. Bár rövid távon úgy tűnhet, hogy rögzül az anyag, valójában a megértést nem mélyíti el. A diák hamar „ismerősnek” érzi a szöveget, de ez még nem jelenti azt, hogy valóban tudja is.
Képhasználat helyettesítéshez.
A technika lényege, hogy szöveget képekké alakítunk, mert az agy könnyebben megjegyzi a vizuális elemeket. Ez valóban hasznos lehet rövid listáknál vagy idegen szavaknál, de a szöveg mélyebb összefüggéseit nehezebb képekre fordítani. Így a tudás felszínes maradhat.
Kiemelések.
A színes kiemelőfilcek sok diák kedvencei, de a kutatások szerint önmagukban nem segítenek a tananyag elsajátításában. Akkor válik hasznossá, ha a kiemelést összekapcsoljuk egyéb technikákkal – például jegyzeteléssel vagy önellenőrző kérdésekkel.
Összefoglalás.
A jó összefoglalás valóban hatékony, de ehhez először meg kell érteni a teljes tananyagot. Sok diáknak ez nehézséget okoz, így az összefoglalás gyakran túl hosszúra sikerül, vagy éppen kimaradnak belőle a lényeges pontok. Ezért kezdőknek nem mindig célszerű elsődlegesen erre hagyatkozni.
Kulcsszóhasználat.
A kulcsszóalapú tanulás (például rímek, szójátékok, rövid mondókák) segít rövid távon megjegyezni fogalmakat, évszámokat, definíciókat. A gond csak az, hogy a tudás így gyakran nem kerül át a hosszú távú memóriába, és gyorsan elfelejtődik.
Közepes hatékonyságú tanulási módszerek
„Kifejtős kérdezés.”
Itt a lényeg nem a válasz bemagolása, hanem annak megértése, hogy miért az a helyes válasz. Például: „Miért 2 + 2 = 4?” Ez a módszer mélyebb gondolkodásra ösztönöz, de a használata időigényes, így nem mindig alkalmas nagy mennyiségű anyag gyors átvételére.
Magyarázás.
A tanuló nem csak megjegyzi az információt, hanem megpróbálja megindokolni. Például elmondja, hogyan jutott el egy matekpélda megoldásához, vagy miért történt egy történelmi esemény. Ez fejleszti a kritikai gondolkodást és az érvelési képességet is.
Blokkokra osztás.
A „kis adagokban” történő tanulás csökkenti a túlterheltség érzését. Például egy érettségi tételt nem egyszerre próbálunk meg megtanulni, hanem több kisebb egységre bontva. Ez sokaknak motiválóbb, hiszen könnyebbnek tűnik, és a haladás gyorsabban érzékelhető.
Magas hatékonyságú tanulási módszerek
Önellenőrzés.
A próbadolgozatok, kvízek vagy saját kérdés-felelet kártyák készítése rendkívül hatékony. Amikor aktívan próbáljuk előhívni a tudást, az agy sokkal jobban rögzíti. Ez a módszer ráadásul pontos visszajelzést is ad arról, hogy mit tudunk és mit nem.
Ismeretlen szavak tisztázása.
Ha nem értjük a tananyagban szereplő szavakat, az egész szöveg értelmezhetetlenné válik. Ezért érdemes minden ismeretlen kifejezést kikeresni, majd a szöveget újra elolvasni. Így nemcsak pontosabb lesz a megértés, hanem az új szavak is rögzülnek.
Vázlat vagy rajz készítése.
Az összefüggések vizuális megjelenítése (ábra, folyamatábra, gondolattérkép) segíti a rendszerezést. Az ilyen típusú vizuális tanulás nagyban támogatja a hosszú távú memóriát, hiszen nem csak szavakhoz, hanem képi élményekhez is kötjük az információt.
Elosztott tanulás.
A kutatók szerint a tananyag ismétlésének ütemezése kulcsfontosságú. Például:
-
Ha egy hétig kell tudni valamit (pl. dolgozatra), akkor 12–24 óránként érdemes átismételni.
-
Ha egy évig szeretnénk megőrizni a tudást, akkor havonta elő kell venni.
-
Ha 5 évig is emlékezni akarunk, elég félévente ismételni.
Ez a módszer segít a tudást hosszú távra beépíteni, és elkerülni a „vizsga után mindent elfelejtek” jelenséget.
Tanuljatok velünk JÁTSZVA!
A Tantakinál hisszük, hogy a tanulás nem kell, hogy unalmas és kényszerű legyen. A játékos tanulás abban segít, hogy a gyerekek ne csak magoljanak, hanem élményként éljék meg a tudás megszerzését.
Miért fontos a játékosság?
-
A gyerekek természetes kíváncsiságát ébreszti fel. Ha a tananyag játék formájában jelenik meg, könnyebben motiváltak maradnak.
-
Az aktív részvétel (kattintás, kvíz, játékos feladatmegoldás) mélyebb bevésést eredményez, mint a passzív olvasás.
-
A pozitív élményekhez kapcsolt tudás sokkal tartósabb. Egy jó élményhez kötött feladat hosszú évekkel később is eszébe jut a gyereknek.
Hogyan segíti mindez a gyerekeket?
-
Megértésben: Az összetett fogalmak könnyebben feldolgozhatók szemléltetésekkel, animációkkal.
-
Önállóságban: A gyerek saját tempójában haladhat, visszanézheti, ha valami nem volt világos.
-
Magabiztosságban: Ha sikerélmény éri játék közben, nő az önbizalma, és már nem fél a tanulástól.
Próbáljátok ki ingyenes oktatóanyagainkat – tapasztaljátok meg, hogy a tanulás lehet könnyű, szórakoztató és eredményes egyszerre!
👉 Kattints ide és válaszd ki a tantárgyat!>>
