Rejtélyes matematika

Matematika a számok rejtélyében -

Vagy mindez tiszta véletlen?

Fibonacci-számok, aranymetszés, prímszámok kapcsolata… szabályokra vagy érzésekre épül? Hogy lehetséges, hogy testünk arányai az aranymetszés arányának felel meg? Vagy mindez belemagyarázás lenne?

Egy olasz matematikus elmerült a nyúltenyésztés problémájában és megalkotta a róla elnevezett sorozatot, a Fibonacci-számsorozatot. "Hány pár nyúl származhat egy évben egyetlen pártól, ha minden pár havonta új párnak ad életet, amely a második hónaptól lesz tenyészképes, és feltételezzük, hogy egy ivadék sem pusztul el?" – kérdezte magától a tudós 1202-ben.

1    1    2    3    5    8    13    21    34    55    ...

Az első két szám adott, ezt követően minden tag az őt megelőző két tag összege.

A kérdés jogos: miért fontos kérdés ez nekünk, ha nem vagyunk nyúltenyésztők?

Sokak szerint a Fibonacci számok segítségével sokféle dolgot lehet előre jelezni, például a tőzsde területén. A természetben is számos összefüggés van: a virágszirmok száma gyakran a Fibonacci-szám, pl.: liliomnak, nősziromnak, vadrózsának, őszirózsának, vérpipacsnak és még számos virágnak. Fibonacci-spirálba rendeződnek a fenyőtoboz és az ananász pikkelyei, a napraforgó magjai, a málna szemei, a karfiol rózsái és egyes kaktuszok tüskéi. A zenében ugyancsak megtalálható. Egyszer hangolásra használják, másszor ezzel határozzák meg az időtartamok arányait. Bartók Béla is használta, feltehetően ösztönösen.

„Isteni arány”, vagy aranymetszés.  Aranymetszésről beszélünk, amikor egy mennyiséget, illetve egy adott szakaszt úgy osztunk két részre, hogy a kisebbik rész úgy aránylik a nagyobbikhoz, mint a nagyobbik rész az egészhez. Sok neves művész, illetve műalkotás épít erre a szabályra, ilyen például Bartók Béla, Dante Isteni Színjátéka, Leonardo és Michelangelo festményei, de a magyar Szent Korona is. Az emberi test szépségének okát is az aranymetszésben vélték megtalálni.

Emellett nem csak a testen, az épületeken elosztott távolságok, ha megegyeznek az aranymetszéssel, akkor kellemes hatást keltenek a nézelődőkben. Az arány megdöbbentően sok helyen és módon tűnik fel a természetben. Az A/4-es oldalak aránya, növények levelei, pálmafák ágai és a virágok alakjai, a New York-i ENSZ Palota, athéni Parthenón építésének kivitelezésében is ott vannak az arányok. Testünk aránya, például az emberi test köldök feletti és alatti része is az aranymetszés arányaira hajaz. A gyakorlatban az aranymetszést az iniciálé elhelyezésénél is felhasználhatjuk hatásosan. A fotózásnál, illetve képkivágásnál a harmóniát segíti. Monitoroknál jellemző a 16:10-es képernyő arány.

Ez csak néhány igazán érdekes fejezete a matematikának.
A matek logikus, hasznos, és ha eléggé ismerjük, akkor bámulatos is tud lenni.
Logikára és kreativitásra tanít.

Ezt kéne válaszolniuk a tanároknak, ha a gyermek megkérdezi: EZT MÉRT KELL MEGTANULNI?

Ezért tűztük ki célul, hogy egy hónapon keresztül mutassuk be a matematika színes világát. Többek között megtudhatja, Einstein valóban megbukott-e matekból! Még több érdekességet, híres magyar matematikusokat és logikai feladatokat talál a Tantaki honlapján.

Kattintson ide!