Igék ragozása

Minden nyelvben más szabályok szerint ragozzák, vagy épp nem ragozzák az igéket. A magyar nyelvnek ez egy sajátossága, hogy a ragozott ige magában foglalja, hogy ki végzi az adott cselekvést, létezést.
Például, mi nem úgy mondjuk, mint az angol nyelvben, hogy “én csinál”, hanem “csinálok”.

Emellett a mi igénk másként ragozva arra is tehet utalást, hogy valamit konkrétan létrehozunk a cselekvés eredményeképpen. Például, nem mindegy, hogy csak úgy általában “csinálok” valamit, vagy “csinálom” azt az adott dolgot, amiről épp szó lesz.

Nem beszélve arról, hogy az is kiderül a ragozott formából, hogy mikor történik mindez. Ez már az igeidők témája. De ne szaladjunk előre ennyire!

Most az alábbiakban az alanyi és tárgyas ragozás közötti különbségről beszélünk.

Mielőtt belevágsz, érdemes a szófajokkal, valamint a mondatrészekkel foglalkozó összefoglalónkat is áttanulmányoznod, hogy biztosan megértsd ezt a fejezetet.


No de lássuk is, hogyan alakul az igék ragozása a magyar nyelvben!

Az igéket kétféleképpen tudjuk ragozni. Az egyik módja az alanyi ragozás, a másik pedig a tárgyas ragozás.
Az alanyi ragozást másképpen általános ragozásnak, a tárgyas ragozást pedig határozott ragozásnak is nevezzük.

Most ismerjük meg a különféle ragozásokat részletesebben!

Alanyi (általános) ragozás:

Az alanyi ragozás azt jelenti, hogy az igéhez olyan ragot teszünk, ami az alany számát és személyét fejezi ki.
Például:



Én olvasok.

Az olvasok szóban a –k rag az, amelyik kifejezi az alany számát és személyét, ebben az esetben azt,
hogy a cselekést egyes számú és első személyű alany végzi, vagyis én.

Ha azt akarjuk kifejezni, hogy más végzi a cselekvést, akkor ezt többféleképpen is megtehetjük.

Nézzük meg ezt egy táblázatban!
 
Én olvasok
Te olvasol
Ő olvas
Mi
olvasunk
Ti olvastok
Ők
olvasnak


Tárgyas (határozott) ragozás:

Ha egy ige tárgyasan van ragozva, az azt jelenti, hogy a rag megjelöli az alany számát és személyét, valamit egy határozott tárgyra is utalást tesz.

Például:




Én írom.
 

Az írom szóban az –m rag kifejezi azt, hogy egyes számú és első személyű az alany, valamint arra is utal, hogy valamit olvasok. Tehát utalást tesz egy tárgyra.

Például: Én írom. (a könyvet)

Most nézzük meg egy táblázatban, hogy hogyan ragozzuk a többi személyes névmást tárgyasan!
Én
írom
Te írod
Ő írja
Mi írjuk
Ti írjátok
Ők írják


Ha szeretnéd a nyelvtan egészét megismerni, az "A magyar nyelvtan alapjai" oktatóanyagunkban átfogóan megtalálsz minden elméletet, amit a magyar nyelvről tudni érdemes,  és minden témakörhöz külön gyakorlatsort találsz benne.

 

  • Helyesírásunk alapelvei
  • Kiejtés szerinti írásmód
  • Szóelemző írásmód elve
  • Egyszerűsítés elve
  • Hagyomány elve
  • Szóképzés
  • A képzők fajtái
  • Igéből képzett igék
  • Névszóból képzett igék
  • Névszóból képzett névszók
  • Jelek
  • Ragok
  • Igeidők
  • Igemódok
  • A névszókhoz kapcsolódó ragok
  • A toldalékok sorrendje
  • Mondattan
  • Mondatfajták
  • Az egyszerű mondat részei
  • Mondatelemzés
  • Szóösszetétel és fajtái
  • Az összetett mondatok (mellérendelő és alárendelő)
  • Határózói mellékmondatok
  • Jelzői mellékmondatok
  • Sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok
  • Mondatrend
  • Többszörösen összetett mondatok


Ha szeretnéd, hogy mindig kéznél legyen, bármilyen nyelvtani kérdés merül fel,
ide kattintva
meg is rendelheted!




"Hétköznapi dolgozó anyukaként sokszor nincs már este energiám arra, hogy részletesen elmagyarázzam a nyelvtani szabályokat és gyakoroltassam a helyesírást. Nem beszélve arról, egy csomó dologra már nem is emlékszem. Pláne nem pont úgy, ahogy manapság tanítják.

A nyelvtani gyakorló olyan, mintha egy kis házitanítónk lenne, aki türelmesen elmagyarázza a szabályokat és mindent be is gyakoroltat. Olyan jól sikerült beépíteni a tanulásba időnként egy-egy félórás "számítógépezést", hogy idén a nyelvtan versenyen is elindult a kisfiam. És nemcsak ez segít bennünket a Tantaki anyagaiból, hanem matekot és az angolt is folyamatosan használjuk :)"

Dr. Tóth-Berényi Rita
"Nekünk is vannak tanulási problémáink. A gyermekem enyhén
diszlexiás és diszgráfiás. Az az alapvető gond, hogy a tanár nem magyarázza el a gyereknek többször is azt, amit nem ért, mert úgymond haladni kell a tananyaggal.

Ezért év végén meg is buktatták nyelvtanból, de a program segítségével a pótvizsgán négyest és ötöst kapott.

Kérdem akkor, hol itt a gond?

Ez a program és a nyári tanulása eredményezte azt, hogy egy négyest és egy ötöst kapott a pótvizsgán.

Az én gyerekem, lehet, hogy kivételes, de ha le is ül a gép elé, akkor is csak 5 percig ül ott, akármilyen játékról van szó. De ez a program nagyon tetszik neki, az ő nyelvén szól, elmondja, hogy csináld meg, a végén pedig megdicséri. A gyerek nem azt mondja, hogy tanul, hanem hogy játszik.

A programot, a gyerek többször is meghallgathatja. Ilyen nincsen az iskolában. Ha csak feleannyi szív és lélek lenne egy órai oktatásban, mint ebben az anyagban, akkor nem lennének ilyen nagy problémák a gyerekeknél, hiszen az oktatás nem teszi lehetővé, hogy többször gyakoroljanak valamit, mert folyton sietni kell a tanmenetben."

Suhajda Annamária

szülő
 


Kapcsolódó termékek
 



 

 

Jelenleg itt vagyok:
Az igék ragozása


Facebook