Mondatrészek


Minden mondat szavakból áll. Azokat a szavakat, amelyek a mondatokban helyezkednek el, mondatrészeknek nevezzük.
A mondatrészeknek több fajtájuk van, most ezekkel fogunk megismerkedni.

Ötféle mondatrészt tudunk megkülönböztetni, amelyek a következők: alany, állítmány, tárgy, határozó és jelző.

Ezeket a mondatrészeket úgy tudjuk felismerni, hogy rákérdezünk a mondatelemző kérdésekkel.

Például:

A kisfiú elkészíti a szobájában a házi feladatot.




Most pedig kérdezzünk rá a mondatrészekre!

Mit állítunk? Azt, hogy elkészíti.
Ki készíti el? A kisfiú.
Mit készít el? A feladatot.
Milyen feladatot? A házi feladatot.
Hol készíti el? A szobájában.


A fenti kérdések mind-mind mondatelemző kérdések.


Most pedig ismerkedjünk meg részletesebben a mondatrészekkel!


Alany:
Az alany lehet egy személy vagy egy dolog is. Azt a mondatrészt nevezzük alanynak, amire az állítás vonatkozik.
Az alanyra a „Ki?”, „Mi?” kérdésekkel tudunk rákérdezni, és egy vonallal húzzuk alá mondatelemzéskor.
Az alany szófaja legtöbbször főnév, de előfordul az is, hogy főnévi igenév vagy névmás.
A fenti mondatban például főnév, azon belül pedig köznév az alany szófaja.


Most nézzünk néhány példát arra, hogy az alany szófaja névmás és főnévi igenév!


Én főztem meg a mai vacsorát.

Kérdezzünk rá az alanyra! Ki főzte meg? Én.
Az én egy névmás, tehát az alany szófaja is egy névmás.




Álmodni jó.

Kérdezzünk rá az alanyra! Mi jó? Álmodni.
Az álmodni egy főnévi igenév, tehát az alany szófaja is főnévi igenév.



Állítmány:
Az állítmány azt mutatja meg, hogy mit cselekszik az alany, vagy hogy mi történik vele.
Az állítmányt két vonallal húzzuk alá mondatelemzéskor, és a „Mit állítunk?” kérdéssel kérdezünk rá.
Az állítmány szófaja legtöbbször ige, ezt hívjuk igei állítmánynak.




Hétvégén sátoroztunk az erdőben.

Kérdezzünk rá az állítmányra! Mit állítunk? Sátoroztunk.
A sátoroztunk szófaja egy ige, tehát igei állítmányt
kaptunk.

Azonban az állítmány nemcsak igei lehet, hanem névszói és névszói-igei is.


Most nézzünk ezekre is egy-egy példát!
Ez a kutyus a nővéremé.

Kérdezzünk rá az állítmányra! Mit állítunk? A nővéremé.
A nővéremé szó szófaja főnév, ami a névszók csoportjába tartozik,
ezért egy névszói állítmányt kaptunk.

 

Nagyon okos vagy.

Kérdezzünk rá az állítmányra! Mit állítunk? Okos vagy.
Azt látjuk, hogy az állítmányunk két részből áll: egy névszóból
(okos=melléknév, ami a névszók csoportjába tartozik) és egy igéből (vagy).

Ezért ezt névszói-igei állítmánynak nevezzük.


Tárgy:

A tárgy az a mondatrész, amely megjelöli, hogy a cselekvés kire vagy mire irányul, valamint azt is, ami a cselekvés eredményeként létrejött.

A tárgyat szaggatott vonallal húzzuk alá mondatelemzéskor, és a következő kérdésekkel tudunk rákérdezni: Kit?, Mit?, Kiket?, Miket?, Milyet?, Hányat? stb.
Szófaja legtöbbször névszó, de előfordul az is, hogy főnévi igenév.

 


Lili felporszívózta a szőnyeget.

Kérdezzünk rá a tárgyra! Mit porszívózott fel? A szőnyeget.
A szőnyeget szó egy köznév, ami a névszók csoportjába tartozik,
ezért a tárgyunk szófaja is
névszó.


 

Nem tudok repülni.

Kérdezzünk rá a tárgyra! Mit nem tudok? Repülni.
A repülni szó szófaja főnévi igenév, tehát a tárgy szófaja is főnévi igenév.



Határozó:
A határozó egy olyan mondatrész, amely meghatározza a cselekvés, történés, állapot vagy tulajdonság körülményét. Ez a körülmény többféle lehet: meghatározhatja a helyet, az időt, a módot, az állapotot, a célt, az okot stb.
Ennek megfelelően nagyon sokféle határozót ismerünk, ezek közül néhány:
helyhatározó, időhatározó, módhatározó, állapothatározó, célhatározó, okhatározó, eszközhatározó, társhatározó, részeshatározó, számhatározó stb.
A határozókat hullámos vonallal jelöljük mondatelemzéskor, és a „Hogy?”, „Mikor?”, „Hogyan?”, „Kinek?”, „Mi okból?” stb. kérdésekkel kérdezünk rá.


Kati az asztalnál rajzol.

Kérdezzünk rá a határozóra! Hol rajzol? Az asztalnál.
Mivel a „Hol?” kérdéssel kérdeztünk rá, ezért ez egy helyhatározó.


 

Ildi Esztivel táncol.

Kérdezzünk rá a határozóra! Kivel táncol? Esztivel.
A „Kivel?” kérdéssel kérdeztünk rá, ezért ez egy társhatározó.



Jelző:
A jelző az a mondatrész, amely kifejezi valakinek vagy valaminek a minőségét, a mennyiségét vagy a birtokosát. Ennek megfelelően tehát háromféle jelzőt ismerünk: a minőségjelzőt, a mennyiségjelzőt és a birtokos jelzőt.
A jelzőt pontozott vonallal jelöljük mondatelemzéskor, és a következő kérdésekkel kérdezünk rá:

Minőségjelző: „Milyen?”, „Mekkora?”, „Melyik?”, „Hányadik?”
Mennyiségjelző: „Mennyi?”, „Hány?”
Birtokos jelző: „Kinek a..?”, „Minek a…?”, „Kié?”



 
A kertben szép tulipánok nőnek.

Kérdezzünk rá a jelzőre! Milyen tulipánok nőnek? Szépek.
A „Milyen?” kérdéssel kérdeztünk rá, ez tehát egy minőségjelző.


 
Peti tíz sütit evett.

Kérdezzünk rá a jelzőre! Hány sütit evett? Tizet.
A „Hány?” kérdéssel kérdeztünk rá, ez tehát egy mennyiségjelző.


 
Kati fejhallgatója hangosan szól.

Kérdezzünk rá a jelzőre! Kinek a fejhallgatója? Katié.
A „Kié?” kérdéssel kérdeztünk rá, ez tehát egy birtokos jelző.



Igényeld ingyenes gyakorlóprogramunkat
és a bónusz nyelvtani témaköröket, hogy gyermeked
még többet gyakorolhasson!


Hova küldjük az ingyenes feladatokat?


A feliratkozással hozzájárulsz, hogy a Tantaki emailt küldjön neked az oktatóprogramokkal, leckékkel kapcsolatban, melyről bármikor leiratkozhatsz.


Tanulja meg Gyermeked is játékosan a nyelvtant oktatóprogramjaink segítségével, és gazdagodjon ő is sikerélményekkel nyelvtanból!



Részletek >>

Megrendelem



Jelenleg itt vagyok:
Mondatrészek

Kapcsolat
Cím: 1015 Bp. Donáti utca 67. 3/13
Tel.: 06/70 940 6326
E-mail: info@tantaki.hu


TANTAKI BLOG




Facebook



 
 

 
© Tantaki Kft.