Mondatrészek

Minél jobban ismerjük, hogyan épül fel egy mondat és melyek a részei, annál könnyebben fogunk tudni bánni a nyelvvel. Képesek leszünk egyre több elemből álló mondatok alkotására fogalmazásoknál vagy szóbeli feleleteknél. Egyre összetettebb mondatokat tudsz majd olvasás során értelmezni, így egyre könnyebb, élvezetesebb lesz a tanulás  vagy olvasás önmagában.

Az alábbiakban az egyes szavakat az adott mondatban elfoglalt szerepük szerint csoportosítjuk. Azt is megmutatjuk, hogy az egyes mondatrészek milyen fajtájúak, azaz milyen szófajba tartoznak. Ha még nem ismered magabiztosan a szófajokat, érdemes megnézned a szófajokról készített összefoglalónkat itt.

Nos, lássuk, mik is a mondat részei!


Minden mondat szavakból áll. Azokat a szavakat, amelyek a mondatokban helyezkednek el, mondatrészeknek nevezzük.
A mondatrészeknek több fajtájuk van, most ezekkel fogunk megismerkedni.

Ötféle mondatrészt tudunk megkülönböztetni, amelyek a következők: alany, állítmány, tárgy, határozó és jelző.

Ezeket a mondatrészeket úgy tudjuk felismerni, hogy rákérdezünk a mondatelemző kérdésekkel.

Például:

A kisfiú elkészíti a szobájában a házi feladatot.



Most pedig kérdezzünk rá a mondatrészekre!

Mit állítunk? Azt, hogy elkészíti.
Ki készíti el? A kisfiú.
Mit készít el? A feladatot.
Milyen feladatot? A házi feladatot.
Hol készíti el? A szobájában.

A fenti kérdések mind-mind mondatelemző kérdések.


Most pedig ismerkedjünk meg részletesebben a mondatrészekkel!

Alany

Az alany lehet egy személy vagy egy dolog is. Azt a mondatrészt nevezzük alanynak, amire az állítás vonatkozik.
Az alanyra a „Ki?”, „Mi?” kérdésekkel tudunk rákérdezni, és egy vonallal húzzuk alá mondatelemzéskor.
Az alany szófaja legtöbbször főnév, de előfordul az is, hogy főnévi igenév vagy névmás.
A fenti mondatban például főnév, azon belül pedig köznév az alany szófaja.

Most nézzünk néhány példát arra, hogy az alany szófaja névmás és főnévi igenév!


Én főztem meg a mai vacsorát.

Kérdezzünk rá az alanyra! Ki főzte meg? Én.
Az én egy névmás, tehát az alany szófaja is egy névmás.






Álmodni jó.

Kérdezzünk rá az alanyra! Mi jó? Álmodni.
Az álmodni egy főnévi igenév, tehát az alany szófaja is főnévi igenév.

Állítmány

Az állítmány azt mutatja meg, hogy mit cselekszik az alany, vagy hogy mi történik vele.
Az állítmányt két vonallal húzzuk alá mondatelemzéskor, és a „Mit állítunk?” kérdéssel kérdezünk rá.
Az állítmány szófaja legtöbbször ige, ezt hívjuk igei állítmánynak.



Hétvégén sátoroztunk az erdőben.

Kérdezzünk rá az állítmányra! Mit állítunk? Sátoroztunk.
A sátoroztunk szófaja egy ige, tehát igei állítmányt kaptunk.

Azonban az állítmány nemcsak igei lehet, hanem névszói és névszói-igei is.

Most nézzünk ezekre is egy-egy példát!


Ez a kutyus a nővéremé.

Kérdezzünk rá az állítmányra! Mit állítunk? A nővéremé.
A nővéremé szó szófaja főnév, ami a névszók csoportjába tartozik,
ezért egy névszói állítmányt kaptunk.



Nagyon okos vagy.

Kérdezzünk rá az állítmányra! Mit állítunk? Okos vagy.
Azt látjuk, hogy az állítmányunk két részből áll: egy névszóból
(okos=melléknév, ami a névszók csoportjába tartozik) és egy igéből (vagy).
Ezért ezt névszói-igei állítmánynak nevezzük.

 

Tárgy

A tárgy az a mondatrész, amely megjelöli, hogy a cselekvés kire vagy mire irányul, valamint azt is, ami a cselekvés eredményeként létrejött.

A tárgyat szaggatott vonallal húzzuk alá mondatelemzéskor, és a következő kérdésekkel tudunk rákérdezni: Kit?, Mit?, Kiket?, Miket?, Milyet?, Hányat? stb.
Szófaja legtöbbször névszó, de előfordul az is, hogy főnévi igenév.



Lili felporszívózta a szőnyeget.

Kérdezzünk rá a tárgyra! Mit porszívózott fel? A szőnyeget.
A szőnyeget szó egy köznév, ami a névszók csoportjába tartozik,
ezért a tárgyunk szófaja is névszó.
 


Nem tudok repülni.

Kérdezzünk rá a tárgyra! Mit nem tudok? Repülni.
A repülni szó szófaja főnévi igenév, tehát a tárgy szófaja is főnévi igenév.
 
 
 
Határozó


A határozó egy olyan mondatrész, amely meghatározza a cselekvés, történés, állapot vagy tulajdonság körülményét. Ez a körülmény többféle lehet: meghatározhatja a helyet, az időt, a módot, az állapotot, a célt, az okot stb.
Ennek megfelelően nagyon sokféle határozót ismerünk, ezek közül néhány: helyhatározó, időhatározó, módhatározó, állapothatározó, célhatározó, okhatározó, eszközhatározó, társhatározó, részeshatározó, számhatározó stb.
A határozókat hullámos vonallal jelöljük mondatelemzéskor, és a „Hogy?”, „Mikor?”, „Hogyan?”, „Kinek?”, „Mi okból?” stb. kérdésekkel kérdezünk rá.



Kati az asztalnál rajzol.

Kérdezzünk rá a határozóra! Hol rajzol? Az asztalnál.
Mivel a „Hol?” kérdéssel kérdeztünk rá, ezért ez egy helyhatározó.



 Ildi Esztivel táncol.

Kérdezzünk rá a határozóra! Kivel táncol? Esztivel.
A „Kivel?” kérdéssel kérdeztünk rá, ezért ez egy társhatározó.
 

 
Jelző


A jelző az a mondatrész, amely kifejezi valakinek vagy valaminek a minőségét, a mennyiségét vagy a birtokosát. Ennek megfelelően tehát háromféle jelzőt ismerünk: a minőségjelzőt, a mennyiségjelzőt és a birtokos jelzőt.
A jelzőt pontozott vonallal jelöljük mondatelemzéskor, és a következő kérdésekkel kérdezünk rá:

Minőségjelző: „Milyen?”, „Mekkora?”, „Melyik?”, „Hányadik?”
Mennyiségjelző: „Mennyi?”, „Hány?”
Birtokos jelző: „Kinek a..?”, „Minek a…?”, „Kié?”



A kertben szép tulipánok nőnek.

Kérdezzünk rá a jelzőre! Milyen tulipánok nőnek? Szépek.
A „Milyen?” kérdéssel kérdeztünk rá, ez tehát egy minőségjelző.


 
Peti tíz sütit evett.

Kérdezzünk rá a jelzőre! Hány sütit evett? Tizet.
A „Hány?” kérdéssel kérdeztünk rá, ez tehát egy mennyiségjelző.

 

Kati fejhallgatója hangosan szól.

Kérdezzünk rá a jelzőre! Kinek a fejhallgatója? Katié.
A „Kié?” kérdéssel kérdeztünk rá, ez tehát egy birtokos jelző.
 
 
Ha szeretnéd a nyelvtan egészét megismerni, az "A magyar nyelvtan alapjai" oktatóanyagunkban átfogóan megtalálsz minden elméletet, amit a magyar nyelvről tudni érdemes,  és minden témakörhöz külön gyakorlatsort találsz benne.


  • Helyesírásunk alapelvei
  • Kiejtés szerinti írásmód
  • Szóelemző írásmód elve
  • Egyszerűsítés elve
  • Hagyomány elve
  • Szóképzés
  • A képzők fajtái
  • Igéből képzett igék
  • Névszóból képzett igék
  • Névszóból képzett névszók
  • Jelek
  • Ragok
  • Igeidők
  • Igemódok
  • A névszókhoz kapcsolódó ragok
  • A toldalékok sorrendje
  • Mondattan
  • Mondatfajták
  • Az egyszerű mondat részei
  • Mondatelemzés
  • Szóösszetétel és fajtái
  • Az összetett mondatok (mellérendelő és alárendelő)
  • Határózói mellékmondatok
  • Jelzői mellékmondatok
  • Sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok
  • Mondatrend
  • Többszörösen összetett mondatok


Ha szeretnéd, hogy mindig kéznél legyen, bármilyen nyelvtani kérdés merül fel,
ide kattintva
meg is rendelheted!




"Hétköznapi dolgozó anyukaként sokszor nincs már este energiám arra, hogy részletesen elmagyarázzam a nyelvtani szabályokat és gyakoroltassam a helyesírást. Nem beszélve arról, egy csomó dologra már nem is emlékszem. Pláne nem pont úgy, ahogy manapság tanítják.

A nyelvtani gyakorló olyan, mintha egy kis házitanítónk lenne, aki türelmesen elmagyarázza a szabályokat és mindent be is gyakoroltat. Olyan jól sikerült beépíteni a tanulásba időnként egy-egy félórás "számítógépezést", hogy idén a nyelvtan versenyen is elindult a kisfiam. És nemcsak ez segít bennünket a Tantaki anyagaiból, hanem matekot és az angolt is folyamatosan használjuk :)"

Dr. Tóth-Berényi Rita
"Nekünk is vannak tanulási problémáink. A gyermekem enyhén
diszlexiás és diszgráfiás. Az az alapvető gond, hogy a tanár nem magyarázza el a gyereknek többször is azt, amit nem ért, mert úgymond haladni kell a tananyaggal.

Ezért év végén meg is buktatták nyelvtanból, de a program segítségével a pótvizsgán négyest és ötöst kapott.

Kérdem akkor, hol itt a gond?

Ez a program és a nyári tanulása eredményezte azt, hogy egy négyest és egy ötöst kapott a pótvizsgán.

Az én gyerekem, lehet, hogy kivételes, de ha le is ül a gép elé, akkor is csak 5 percig ül ott, akármilyen játékról van szó. De ez a program nagyon tetszik neki, az ő nyelvén szól, elmondja, hogy csináld meg, a végén pedig megdicséri. A gyerek nem azt mondja, hogy tanul, hanem hogy játszik.

A programot, a gyerek többször is meghallgathatja. Ilyen nincsen az iskolában. Ha csak feleannyi szív és lélek lenne egy órai oktatásban, mint ebben az anyagban, akkor nem lennének ilyen nagy problémák a gyerekeknél, hiszen az oktatás nem teszi lehetővé, hogy többször gyakoroljanak valamit, mert folyton sietni kell a tanmenetben."

Suhajda Annamária

szülő
 


Kapcsolódó termékek
 



 

 

Jelenleg itt vagyok:
Mondatrészek


Facebook